Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„A magyar miniszterelnök szerint Ukrajnában azonnali tűzszünet kell, és ezután meg kell kezdődnie a béketárgyalásoknak. Szerinte Oroszország biztosan meg fogja nyerni ezt a háborút, mert eddig minden háborújukat előbb-utóbb megnyerték” – így kezdi legfrissebb elemzését a Facebookon Rácz András történész azután, hogy Orbán külföldi újságíróknak tartott háttérbeszélgetésén beszélt a háborúról is.
Rácz a tűzszünetről azt írja, az jellemzően a frontok épp aktuális állását hivatott rögzíteni, a „frontvonalból tehát kontaktvonal (line of contact) lesz mindaddig, amíg meg nem születik a béke is”. Azonban az a helyzet, hogy a poszt-szovjet térségben a kilencvenes évek elején Oroszország három befagyott konfliktust is létrehozott Transznyisztria, Abházia és Dél-Oszétia képében, ahol először a szeparatisták oldalán avatkoztak be, majd kikényszerítették ugyan a tűzszünetet, de végül elszabotálták a politikai rendezést.
Ha Orbán javaslata megvalósulna, jó eséllyel körülbelül ez várna Ukrajnára is. Onnan lehet tudni, hogy pontosan ez történt a 2014-2015-ös minszki megállapodásokkal is
– írja a szakértő, hozzátéve, hogy a magyar miniszterelnök javaslata azt jelentené, hogy Ukrajna területének húsz százaléka orosz megszállás alatt marad, rengeteg lakosával együtt. „Bucsa és Irpiny óta tudjuk, hogy az orosz hadsereg szisztematikusan, teljesen rendszerszintűen kegyetlenkedik a polgári lakossággal (ne feledjük, a bucsai mészárlásért felelős egyik főtisztet Putyin ki is tüntette). Ergo, a béke, amit Orbán javasol, potenciálisan a bucsai és irpinyi lakosság sorsára ítélné a megszállt területek ukrán polgári lakosságát. Ez nem béke. Pontosabban, ez a tömegsír békéje. Teljesen érthetetlen, hogy a magyar miniszterelnök vajon miért tartja ezt olyan jó ötletnek” – írja Rácz.
De akkor mi a teendő? - teszi fel a kérdést a szakértő is. Rácz a magyar kormányt racionálisnak veszi, vagyis szerinte egy idő után a kormánynak is be kell látnia, hogy „ezt a háborút nem Oroszország fogja megnyerni”. „Ergo, ha Magyarország továbbra is Oroszország pártját fogja a konfliktusban, akkor (ismét) a vesztes oldalon fejezi be az éppen aktuális nagy európai háborút. A jó hír az, hogy elméletileg létezik megoldás. Nincs kőbe vésve, hogy hazánknak a vesztes oldalon kell maradnia. Lehet külpolitikai irányváltást csinálni, akár radikálisat is” – véli Rácz.
Rácz András teljes elemzése itt olvasható el:
