Nyugdíj: mentenék a veszélyes munkát végzők kedvezményét
Hétfőtől egy hónapon át országos aláírásgyűjtést indít a korkedvezményes nyugdíjrendszer megmentéséért a mintegy 250 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Hétfőtől egy hónapon át országos aláírásgyűjtést indít a korkedvezményes nyugdíjrendszer megmentéséért a mintegy 250 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Gépenként 25-35 ezer forintot lehet kapni, ha valaki lecseréli a hűtőjét, fagyasztóját. De csak a nagycsaládosok és a nyugdíjasok kaphatnak pénzt az államtól. És csak online lehet pályázni.
Ismeri a majdani nyugdíjához szükséges adatokat; a szolgálati idejét, az elmúlt évtizedekben kapott keresetét? A nyugdíjbiztosítási szervek megkezdték az 1955 és 1959 között születettek kiértesítését a nyilvántartásukban szereplő adatokról. Az Adózóna összefoglalta, mit kell tennie annak, aki egyetért ezekkel az adatokkal, és mi a teendője annak, aki szerint ezek kiegészítésre, javításra szorulnak.
A nyugat-európai országokhoz viszonyítva Magyarország az alulbiztosított országok körébe tartozik, így az öngondoskodás terén az év minden napján van még tennivalónk.
Össztársadalmi és politikai sunnyogás van, az állam lemondott 2-4 millió szegény emberről, nem tudjuk, ők hogyan kapnak nyugdíjat – mondja Holtzer Péter nyugdíjszakértő. 20-30 millió forintot félre kellene tennie annak nyugdíjas korára, aki nem akar alábbadni életszínvonalából, és el kell fogadni, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva. A nyugdíjrendszernek a mai 35-50 évesek a legnagyobb vesztesei. Az pedig vicc, hogy igazából korrekt számaink sincsenek a ma és a jövő nyugdíjasairól. Mi lesz azzal a tömeggel, aki a rendszerváltáskor elveszítette munkáját, és azóta sincs nagyon neki? A Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (NYIKA) volt elnökével beszélgettünk.
Nem tud fizetni januártól egészségkártyával, és nem folyósíthatnak számára nyugdíjat az önkéntes pénztárából annak, aki év végéig nem megy be azonosítani magát a pénztárához.
Százezrek hagyták el pár év alatt Magyarországot. Ha viszont ők nem itthon dolgoznak, nem is itthon fizetnek adót és járulékot, amiből pedig a ma nyugdíjasainak járandóságát kellene fizetnie az államnak. Komoly baj is lehet ebből: már most pár heti nyugdíjjal rövidülünk meg. Főleg 25-50 ezer magasan kvalifikált ember hiányzik. Ám miközben a kivándorlás nem látszik csitulni, a magyar állam vakrepülést végez: csak most modellezik a pontos hatásokat.
Idén csökkent a nyugdíjasok száma, az ok valószínűleg Bajnaiék korhatáremelése, és az Orbán-kormány szigorításai.
A román képviselőház megszavazta változatlan formában a munkáltatói nyugdíjjárulék 5 százalékos csökkentését, és elutasította Traian Basescu román államelnöknek az ezzel kapcsolatban emelt kifogását.
Lényegesen kevesebb nyugdíjat kapnak a magyarországi nők, mint a férfiak, végül mégis több pénzt kapnak a rendszerből. Az egyenlőtlenség döntően a gyereknevelésre és a háztartási munkára vezethető vissza, meg persze a megélt évek számára. Többfajta kompenzáció létezik már most is a nyugdíjrendszerben, mellyel a nemek közötti különbségeket igyekeznek eltüntetni. Az azonban biztos, hogy a nőknek megteremtett, 40 év jogviszony utáni nyugdíjazás lehetősége időzített bombaként ketyeghet a rendszerben. A hvg.hu nyugdíjakról, nyugdíjasokról szóló cikksorozatának második része.
A nyugdíjasok választásokat döntenek el, kegyeikért nemcsak a politikusok versenyeznek, hanem a fejlett országokban komplett iparágak települnek az egyre gyarapodó nyugdíjas társadalmak igényeinek kiszolgálására. Arcpúderre és rulettre többet költenek az időskorúak, mint a fiatalok. De vehetnek olyan cipőt, amelynek a talpába helymeghatározót építettek be, a padló riasztja az orvost, ha valami szokatlan mozgást érzékel, és a gombokkal sem kell bíbelődniük a ruhán. A 2020-ra akár 2 milliárd főre is hízó csoportot szinte minden szektor kinézte magának, ráadásul az új technológiák is hamar beszivárognak a nyugdíjasok igényeire szabottan. De az átverős termékbemutatóknak is főként ők esnek áldozatul.
Továbbra sem nyugszik a helyzet nyugdíjügyben: Szél Bernadett LMP-s képviselő írásbeli kérdést intézett Varga Mihályhoz, hogy a kormány álláspontjának tekinthető-e az a nyilatkozat, amit a nemzetgazdasági miniszter adott július végén. Akkor Varga azt nyilatkozta, hogy sem a nyugdíjrendszerben, sem a nyugdíjak értékét tekintve nem terveznek semmilyen változást. Ezt az álláspontot a miniszter most is megerősítette.
A közalkalmazottak továbbra is akkor mehetnek nyugdíjba, amikor betöltik a 66 év, 3 hónapos kort, illetve ha a elérik a 42,5 évnyi (férfiak) vagy 41,5 évnyi (nők) szolgálati időt. Marad a hetvenéves nyugdíjkorhatár a bírák, ügyészek, főorvosok és egyetemi tanárok számára is, akik számára a kormány a reformmal lehetővé tette volna, hogy 65 évesen nyugdíjba menjenek.
Lettországban az a munkavállaló, aki legalább 30 év társadalombiztosítással rendelkezik, és legalább öt gyermeket vagy egy fogyatékkal élő gyermeket 8 éves koráig eltartott, az a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel öregségi nyugdíjat igényelhet. A dolog érdekessége az, hogy Magyarországon épp az utóbbi hetekben kezdődött arról vita, van-e annak létjogosultsága, hogy aki gyereket nevel, az számíthat-e több nyugdíjra, illetve kérheti-e korábban nyugdíjazását.
Az MSZP nem hisz annak a kormányzati ígéretnek, miszerint nem terveznek változást a nyugdíjrendszerben. Erről Korózs Lajos, az Országgyűlés a népjóléti bizottságának szocialista alelnöke beszélt csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
A kormány sem a nyugdíjrendszerben, sem a nyugdíjak értékét tekintve nem tervez semmilyen változást – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón.
A Demokratikus Koalíció szerint a Népesedési Kerekasztal javaslata nem jutalmaz, hanem büntet, ugyanis nem azt preferálja, hogy a többgyermekesek többet kapjanak, hanem sújtja azokat, akiknek nincs gyermekük. Kérdéses, hogy mi lesz azokkal, akik önhibájukon kívül nem tudnak gyermeket vállalni vagy azokkal, akik egy tragédia során elveszítik gyermeküket.
Akár már szeptemberben támogatást nyerhet a Népesedési Kerekasztal által kidolgozott, új nyugdíjszámítási javaslat, ami megegyezik a KDNP 2007-ben megjelent nyugdíjtervezetével.
Pluszpontokat kaphatna nyugdíjszámításkor, aki kettőnél több gyereket vállal, és mínusz pontokat, aki ennél kevesebbet vagy egyáltalán nem vállal – az RTL Híradó szerint lényegében ezt tartalmazza a Népesedési Kerekasztal javaslata, amelyet a nyugdíjrendszer átalakításához dolgoztak ki. Botos Katalin, a kerekasztal szakértője szerint aki nem vállal gyereket, az a gyerekre szánt pénzt tegye félre a nyugdíjas éveire. A kormánynak ősszel kell döntenie a változtatásokról. A kerekasztal másik szakértője, Gál Róbert Iván múlt héten még egy olyan javaslatról beszélt a hvg.hu-nak, amelyben nem mínusz pontokról volt szó a gyermektelenek esetében, hanem magasabb járulékról vagy többletmunkáról.
Több tízezer 90-100 éves nyugdíjas él Magyarországon, a legidősebbek között szép számmal képviseltetik magukat a 100 év felettiek is. Egyesek több százezres havi ellátást is kapnak, a rekorder 870 ezer forintot kap havonta.