A limai szociálisügyi minisztérium helyi idő szerint szerda délután jelentette be, hogy jóváhagyta a "több mint idős" Andrea Guiterrez "szociális nyugdíjra" vonatkozó kérelmét. Ez a nyugdíj azoknak jár, akik elmúltak 100 évesek és rendkívüli szegénységben élnek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó összes ágazat költségvetése nőhet a jövő évben – közölte keddi budapesti sajtótájékoztatóján Balog Zoltán. A miniszter bejelentette: januártól 2,2 százalékkal nőnek a nyugdíjak.
Hogy az ügyfeleknek megéri-e az eurós terméket választani, az a potenciális hozamokon is múlik majd, ezek viszont egyelőre euróban még mindig alacsonyabbak lehetnek, mint forint alapon.
A miniszterelnök törvénnyel kényszerítené a felnőtteket, hogy gondoskodjanak idős szüleikről. Tévhit, hogy akik támogatásra szorulnak, azok a nyugdíjasok. Éppen a mai felnőtteket, gyerekeket kéne segíteni, mert ők már nagyon kevés nyugdíjat kapnak majd az államtól. És ezzel sokan tisztában vannak. De nem sokan tesznek ellene, sem a saját, sem a gyerekük érdekében. Ha minden nap félretesz a gyerekének 100 forintot, az multimilliomos lehet nyugdíjas korára.
Folyamatosan növekszik az öregségi nyugdíjban részesülők száma, ráadásul a magyar termékenységi arányszám az egyik legalacsonyabb Európában. 30-40 év múlva fizetésünk már csak alig 20-30 százalékát kapjuk meg nyugdíjként.
Ausztrál kutatók szerint Dániának van a legjobb nyugdíjrendszere a világon, az olasz, a kínai és a dél-koreai pedig a legrosszabbak közé tartozik.
Annak semmilyen korlátja nincs, ha valaki öregségi nyugdíj mellett akar dolgozni, de ha a nőknek járó 40 éves kedvezménnyel ment nyugdíjba, nem árt vigyázni, mennyit keres, mint ahogyan a rokkantsági ellátásnál is. A rehabilitációs járadéknál viszont a munkaidő a döntő.
Az nem kérdés, hogy választásokat nyerni a nyugdíjasokkal lehet, a szavazatvadászat pedig tendenciaszerűen áldozza fel a fiatalabbak és a jövő generációk érdekeit az idősebbek szavazataiért. Mit lehet tenni, hogy ne váljon kontrollálhatatlanná a folyamat? A nyugdíjkorhatár-emelés elkerülhetetlen, de kik lesznek a vesztesei, hogyan kerüljük el, hogy a társadalom szét-, az ország pedig leszakadjon, és hogyan éljük túl, hogy a képzettek elmennek innen? És hogy jön ide a romakérdés?
Az MNB adatai szerint a lakossági vagyon a válság kitörése óta egyre nő, és idén az első félévben az adósságok levonása után már 11 százalékkal több pénze maradt a lakosságnak, mint egy évvel korábban. Ez a kedvező folyamat a lakossági hitelek rendezését, illetve a kormányzati energiaár-csökkentéseket követően tovább gyorsulhat. Noha ezen intézkedések növelik a háztartások jövedelmét, várakozások szerint a fogyasztási-megtakarítási döntéseknél az óvatossági megfontolások továbbra is erősek maradnak, melynek köszönhetően a megtakarítási ráta is magas marad. Érdekes kérdés ennek kapcsán azonban, hogy mire fordítja e forrásokat a lakosság.
Hol kell bejelenteni a nyugdíjra az igényt, ha valaki az unió több tagállamában is dolgozott? Mi a teendő akkor, ha ezekben az országokban eltérő a nyugdíjkorhatár? Hogyan számolják ki a több államban szerzett szolgálati idő alapján az öregségi ellátást? Példákon keresztül is megismerheti a válaszokat.
Egy nemzetközi felmérésben 13 mutatót vizsgáltak, hogy képet kapjanak az időskori életkilátásokról. Nézték a várható élettartamot, a nyugdíjat, a tömegközlekedési lehetőségeket és a szegények arányát a 60 éven felüliek körében. A legjobban Norvégia, a legrosszabbul Afganisztán jött ki az összehasonlításból. Tavalyhoz képest Magyarország 6 helyet rontott a listán.
Orbán Viktor miniszterelnök egészséges társadalmat szeretne, ahol a generációk segítik egymást. Az erkölcsi parancsolatot törvénnyel toldaná meg, hogy a gyerek gondoskodjon a nyugdíjas szüleiről. A bevándorlást pedig nem támogatja a kormányfő.
A vizsgált 178 országban a 65 évesnél idősebb emberek 48 százaléka semmiféle anyagi juttatásban nem részesül, nem mehet nyugdíjba, hanem továbbra is dolgoznia kell, gyakran nyomorúságos körülmények között alacsony jövedelemért.
Hétfőtől egy hónapon át országos aláírásgyűjtést indít a korkedvezményes nyugdíjrendszer megmentéséért a mintegy 250 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Gépenként 25-35 ezer forintot lehet kapni, ha valaki lecseréli a hűtőjét, fagyasztóját. De csak a nagycsaládosok és a nyugdíjasok kaphatnak pénzt az államtól. És csak online lehet pályázni.
Ismeri a majdani nyugdíjához szükséges adatokat; a szolgálati idejét, az elmúlt évtizedekben kapott keresetét? A nyugdíjbiztosítási szervek megkezdték az 1955 és 1959 között születettek kiértesítését a nyilvántartásukban szereplő adatokról. Az Adózóna összefoglalta, mit kell tennie annak, aki egyetért ezekkel az adatokkal, és mi a teendője annak, aki szerint ezek kiegészítésre, javításra szorulnak.
A nyugat-európai országokhoz viszonyítva Magyarország az alulbiztosított országok körébe tartozik, így az öngondoskodás terén az év minden napján van még tennivalónk.
Össztársadalmi és politikai sunnyogás van, az állam lemondott 2-4 millió szegény emberről, nem tudjuk, ők hogyan kapnak nyugdíjat – mondja Holtzer Péter nyugdíjszakértő. 20-30 millió forintot félre kellene tennie annak nyugdíjas korára, aki nem akar alábbadni életszínvonalából, és el kell fogadni, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva. A nyugdíjrendszernek a mai 35-50 évesek a legnagyobb vesztesei. Az pedig vicc, hogy igazából korrekt számaink sincsenek a ma és a jövő nyugdíjasairól. Mi lesz azzal a tömeggel, aki a rendszerváltáskor elveszítette munkáját, és azóta sincs nagyon neki? A Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (NYIKA) volt elnökével beszélgettünk.
Nem tud fizetni januártól egészségkártyával, és nem folyósíthatnak számára nyugdíjat az önkéntes pénztárából annak, aki év végéig nem megy be azonosítani magát a pénztárához.
Százezrek hagyták el pár év alatt Magyarországot. Ha viszont ők nem itthon dolgoznak, nem is itthon fizetnek adót és járulékot, amiből pedig a ma nyugdíjasainak járandóságát kellene fizetnie az államnak. Komoly baj is lehet ebből: már most pár heti nyugdíjjal rövidülünk meg. Főleg 25-50 ezer magasan kvalifikált ember hiányzik. Ám miközben a kivándorlás nem látszik csitulni, a magyar állam vakrepülést végez: csak most modellezik a pontos hatásokat.
