Egy héten elég lenne mindössze három napot dolgozni. Ezt a módefelett vonzó megoldást a világ egyik leggazdagabb embere javasolja, igaz azt is hozzáteszi, hogy így a munkanapokon többet kellene dolgozni, és a nyugdíjkorhatár is jelentősen emelkedne.
A kormány egyik állandó érve, hogy a nyugdíjasokat megvédték a válság negatív hatásaitól. Pedig a legnagyobb átalakítások és megszorítás az elmúlt években éppen ezen a területen zajlottak le, és sokan kerültek az „út szélére” a Policy Agenda szerint.
Rosszul indított a 2011–2012-ben államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonok – zömében értékpapírok – kezelésére létrehozott, nevével ellentétben az 1998-as reform sorsát megpecsételő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.
Az MSZP képviselője szerint több gyermek születéséhez valódi munkahelyek, alacsonyabb élelmiszerárak és adók, magasabb bérek kellenének. A Fidesz azért gondolkodik a gyermekszámhoz kötött nyugdíjon, hogy ürügyet találjon több százezer ember nyugdíjának csökkentéséhez – közölte Bangóné Borbély Ildikó.
Félreértés, hogy a gyerekszámhoz kötnék a nyugdíjat – mondja Gál Róbert Iván, a Népesedési Kerekasztal egyik nyugdíjszakértője. A szakértő szerint, aki maga is dolgozott a szóban forgó javaslaton, a lényeg az, hogy a gyereknevelést valahogy elismerjék a nyugdíjrendszerben. Ennek pedig több módja is van.
Elfogadták a devizaadósok mentőcsomagját, a politikusokat kivették a reklámadó hatálya alól, Brüsszel megint odacsaphat Magyarországnak, elhullanak a hazai bankszámlák, a csoki durván drágul, Széles Gábor repteret venne. Az oroszok pedig Krímet ábrázoló bankót nyomnak. Ez történt a héten a gazdaságban.
Egyeztetést kezdeményez az új családpolitikáért felelős államtitkár azon nyugdíjjavaslat elemeiről, ami szerint attól függne a nyugdíjmegállapítás, hogy ki hány gyereket nevelt.
A 3000 milliárdból tavaly év végére 177 millió forint maradt.
Még a nyáron bevezetik a járulékbefizetések nyomonkövethetőségi rendszerét.
Vannak olyan hibák, melyeket a különböző életszakaszokban elkövetnek az emberek a pénzügyek területén. Lista arra, hogy mire kell figyelni.
Egy tanulmány szerint a szlovákiai nyugdíjreform eredménye, hogy egy idén születő fiú fél évi nyugdíjat élvezhet majd halála előtt. Szlovákiában nem a nyugdíjkorhatár emelés a gond, hanem az alacsony várható életkor.
Tizenöt éven át élt egy brit házaspár az asszony meggyilkolt és kertben elásott szüleinek nyugdíjából és más járandóságából.
Magyarországon az Aegon felmérése alapján nagyobb arányban, az aktívak 38 százaléka választaná az azonnali nyugdíjat a korhatár elérésekor, míg 43 százalékuk dolgozna tovább.
Később lehet majd nyugdíjba menni, ráadásul alacsonyabb lesz a nyugellátás összege is. Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója szerint az is komoly probléma, hogy a mostani fiatal 20, 30 éves generációnak nincs elég gyermeke, így a felosztó-kirovó rendszerben nem lesz elég járulékfizető. A vezető kutató egy interjúban fejtegette a magyar nyugdíjrendszer hibáit, és hogy milyen irányba is lehetne fordulni a javítás érdekében.
Húzódoznak a cégek és a munkavállalók is az Egyesült Királyságban a holland nyugdíjrendszer egyik elemének átvételétől, pedig egyes ígéretek szerint 30 százalékkal emelhetné meg a visszavonulók nyugdíját. Sokan attól tartanak, hogy a következő kormányok belenyúlnak a rendszerbe.
Bizarrnak tűnő ötlettel állt elő a minap az MTA szervezésében létrehozott Népesedési Kerekasztal: csak az kapjon nyugdíjat a jövőben, aki elegendő gyereket szül, illetve hogy a nagycsaládosok nyugellátása több legyen azokénál, akik kevesebb gyereket neveltek.
Egy friss amerikai kutatás szerint az ottani munkavállalók negyede egyáltalán nem tesz félre nyugdíjas éveire. A helyzet egyre inkább égető, mivel az idő előrehaladtával a probléma eszkalálódni fog.
Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) elfogadta pénteken a kormány nyugdíjreform-javaslatát. A konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció eddigi legdrágább vállalkozását gazdasági érdekképviseletek és nyugdíjszakértők is bírálják.
Bár az emberek többsége kis túlzással, egész életében „nyugdíjba készül”, ennek ellenére a lehetőség kapujában, tehát a nyugdíjjogosultság elérésekor (a szükséges életkor betöltése, illetve nők esetében a 40 év jogosultsági idő megszerzése táján) nagyon sokan „megtorpannak” és felteszik maguknak a kérdést: a máris menjenek vagy esetleg még egy rövid időt (heteket, hónapokat, vagy akár évet) „rádolgozzanak” az eddigiekre?
Közel három éve nem kap semmilyen járadékot, kiesett a szociális ellátórendszerből egy rászoruló, rákos beteg asszony: korábbi rokkantellátása megszűnt, a 2011-es törvénymódosítások miatt újfajta juttatásra nem jogosult. Méltányosságból a 2012-től létező új tb-rendszerben már nem lehet járadékot kapni, több évtizedes munkaviszonya alapján pedig hiába járna az 52 éves, áttétes rákkal küzdő asszonynak nyugdíj, nem valószínű, hogy megéri a nyugdíjkorhatárt. Ember a társadalombiztosítás senkiföldjén.
