Rosszul indított a 2011–2012-ben államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonok – zömében értékpapírok – kezelésére létrehozott, nevével ellentétben az 1998-as reform sorsát megpecsételő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.
A 3000 milliárdból tavaly év végére 177 millió forint maradt.
Még a nyáron bevezetik a járulékbefizetések nyomonkövethetőségi rendszerét.
Tizenöt éven át élt egy brit házaspár az asszony meggyilkolt és kertben elásott szüleinek nyugdíjából és más járandóságából.
Bizarrnak tűnő ötlettel állt elő a minap az MTA szervezésében létrehozott Népesedési Kerekasztal: csak az kapjon nyugdíjat a jövőben, aki elegendő gyereket szül, illetve hogy a nagycsaládosok nyugellátása több legyen azokénál, akik kevesebb gyereket neveltek.
Közel három éve nem kap semmilyen járadékot, kiesett a szociális ellátórendszerből egy rászoruló, rákos beteg asszony: korábbi rokkantellátása megszűnt, a 2011-es törvénymódosítások miatt újfajta juttatásra nem jogosult. Méltányosságból a 2012-től létező új tb-rendszerben már nem lehet járadékot kapni, több évtizedes munkaviszonya alapján pedig hiába járna az 52 éves, áttétes rákkal küzdő asszonynak nyugdíj, nem valószínű, hogy megéri a nyugdíjkorhatárt. Ember a társadalombiztosítás senkiföldjén.
Az MSZP képviselője szerint több gyermek születéséhez valódi munkahelyek, alacsonyabb élelmiszerárak és adók, magasabb bérek kellenének. A Fidesz azért gondolkodik a gyermekszámhoz kötött nyugdíjon, hogy ürügyet találjon több százezer ember nyugdíjának csökkentéséhez – közölte Bangóné Borbély Ildikó.
Félreértés, hogy a gyerekszámhoz kötnék a nyugdíjat – mondja Gál Róbert Iván, a Népesedési Kerekasztal egyik nyugdíjszakértője. A szakértő szerint, aki maga is dolgozott a szóban forgó javaslaton, a lényeg az, hogy a gyereknevelést valahogy elismerjék a nyugdíjrendszerben. Ennek pedig több módja is van.
Elfogadták a devizaadósok mentőcsomagját, a politikusokat kivették a reklámadó hatálya alól, Brüsszel megint odacsaphat Magyarországnak, elhullanak a hazai bankszámlák, a csoki durván drágul, Széles Gábor repteret venne. Az oroszok pedig Krímet ábrázoló bankót nyomnak. Ez történt a héten a gazdaságban.
Vannak olyan hibák, melyeket a különböző életszakaszokban elkövetnek az emberek a pénzügyek területén. Lista arra, hogy mire kell figyelni.
Egy tanulmány szerint a szlovákiai nyugdíjreform eredménye, hogy egy idén születő fiú fél évi nyugdíjat élvezhet majd halála előtt. Szlovákiában nem a nyugdíjkorhatár emelés a gond, hanem az alacsony várható életkor.
Húzódoznak a cégek és a munkavállalók is az Egyesült Királyságban a holland nyugdíjrendszer egyik elemének átvételétől, pedig egyes ígéretek szerint 30 százalékkal emelhetné meg a visszavonulók nyugdíját. Sokan attól tartanak, hogy a következő kormányok belenyúlnak a rendszerbe.
Egy friss amerikai kutatás szerint az ottani munkavállalók negyede egyáltalán nem tesz félre nyugdíjas éveire. A helyzet egyre inkább égető, mivel az idő előrehaladtával a probléma eszkalálódni fog.
Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) elfogadta pénteken a kormány nyugdíjreform-javaslatát. A konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció eddigi legdrágább vállalkozását gazdasági érdekképviseletek és nyugdíjszakértők is bírálják.
Bár az emberek többsége kis túlzással, egész életében „nyugdíjba készül”, ennek ellenére a lehetőség kapujában, tehát a nyugdíjjogosultság elérésekor (a szükséges életkor betöltése, illetve nők esetében a 40 év jogosultsági idő megszerzése táján) nagyon sokan „megtorpannak” és felteszik maguknak a kérdést: a máris menjenek vagy esetleg még egy rövid időt (heteket, hónapokat, vagy akár évet) „rádolgozzanak” az eddigiekre?
A magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, ennek ellenére azt gondolják, hogy 66 évesen is kénytelenek lesznek munkába járni - derült ki a Randstad nemzetközi felméréséből, amelyben 23 ország, köztük Magyarország munkaerő-piacát vizsgálták.
Nyugdíjazásáig folyamatosan dolgozott, vagy vannak hiányzó évei? Hosszú ideig volt gyesen, esetleg munkanélküli segélyen? Kimagasló volt a keresete? Az Adózóna megmutatja, mi és hogyan számít bele a nyugdíjába és hogyan tudja kimaxolni az összeget.
Egyeztetést kezdeményez az új családpolitikáért felelős államtitkár azon nyugdíjjavaslat elemeiről, ami szerint attól függne a nyugdíjmegállapítás, hogy ki hány gyereket nevelt.
Magyarországon az Aegon felmérése alapján nagyobb arányban, az aktívak 38 százaléka választaná az azonnali nyugdíjat a korhatár elérésekor, míg 43 százalékuk dolgozna tovább.
Később lehet majd nyugdíjba menni, ráadásul alacsonyabb lesz a nyugellátás összege is. Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója szerint az is komoly probléma, hogy a mostani fiatal 20, 30 éves generációnak nincs elég gyermeke, így a felosztó-kirovó rendszerben nem lesz elég járulékfizető. A vezető kutató egy interjúban fejtegette a magyar nyugdíjrendszer hibáit, és hogy milyen irányba is lehetne fordulni a javítás érdekében.
