Szeptemberben dönthet a kormány arról, lesz-e újabb évközi nyugdíjemelés, miközben reméli: úgy alakul az infláció, hogy nem lesz rá szükség. A Bankmonitor megnézte, alátámasztják-e ezt a érvet a számok, és mekkora nyugdíjemelés lenne méltányos.
Csak azt illeti meg a kedvezményes nyugdíj, aki 40 évet nőként dolgozott.
Felháborodott Selmeczi Gabriella a Veszprémi Törvényszék döntésén, amely szerint transzneműek is élhetnek a „Nők 40" nevű, korkedvezményes nyugdíj lehetőségével. A Fidesz frakcióvezető-helyettese rögtön LMBTQ-propagandát kiáltott.
Érdemes akkor is feladatvezérelten élnünk.
Egy friss döntés fontos lehet minden transznemű ember számára.
Tállai András válaszából leginkább az derült ki: szólnak előtte.
Azt sem mondják persze, hogy lesz.
Az államháztartásért felelős államtitkár szerint a KSH adatai nem támasztják alá a nyugdíjasok azon kérését, hogy az ellátásokat júniusban vagy júliusban év elejéig visszamenőleg emelje a kormány.
Kellemesen magas nyugdíjat élvez több mint 900 olyan egykori parlamenti képviselő, aki gyakran máshonnan is csinos jövedelmet húz. Ha minden így menne tovább, akkor fizetésképtelenség fenyegetné az uniós parlamenti nyugdíjalapot 2025-ben. Ezért mindenképp változtatni kell.
Sok fiatal gondolja úgy, ráér az életbiztosítás megkötésével idősebb koráig, amikor nagyobb esélye lesz a betegségeknek. A Bankmonitor szakértőinek számítása szerint azonban ez pénzügyileg nem kifizetődő, mert annyival drágább idős korban megkötni egy életbiztosítást, hogy összességében többet kell fizetni a védelemért 20 évre, mint 40 éves időtartamra.
Figyelmeztet az OECD: Magyarországon nagy hiányosságok mutatkoznak a tőkefedezeti nyugdíjpillérek hatékonyságában. Más lenne a helyzet, ha még meglennének a magánnyugdíjpénztári megtakarítások.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke szerint azonnal minimum ötszázalékos, visszamenőleges, évközi emelésre van szükség. A kormány egyelőre nem reagált a szervezet megkeresésére.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
A két éve történt duplázás után ismét emeli a kormány az egyházi személyek jövedelempótlékát.
A Bankmonitor nyugdíjszakértői kiszámolták, mekkorát nőttek tavaly a különböző jövedelmi csoportokba tartozó nyugdíjasok bevételei. Az eredmények elkeserítőek: éppen a legalacsonyabb nyugdíjak növekedtek a legkevésbé, míg az igazán magas nyugdíjakra messze infláció feletti emelés rakódott.
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as nyugdíjjelentése. Ez alapján 2023 januárjában 208 ezer forint volt az öregségi nyugdíjak átlagos összege, míg a mediánnyugdíj 185 ezer forintra volt tehető. Ezen kívül azt is megtudhattuk, hogy jelentős a különbség a férfiak és a nők átlagnyugdíja között.
Kiszámolták, hány évig kell élni, hogy pozitív legyen a mérleg, ami a többség számára negatív.
Bajban vannak a civil fenntartású helyek, a kormány jórészt magukra hagyta őket az inflációval. A rezsi is több lehet, mint az állami támogatás.
A lengyel öregséginyugdíj-átlag átlépte a 3000 zlotyt, vagyis mintegy 250 ezer forint, majdnem 20%-kal több, mint idehaza. Sokan mégis évi többszöri emelést követelnek. A nyugdíjkorhatár-emelés pedig tabu.
23 ezer embernek a 40 ezer forintot sem érte el a nyugdíja, de 35 ezren félmilliónál is többet kaptak idén januárban. Egy budapesti átlagnyugdíjas 90 ezer forinttal több nyugdíjat kapott , mint például a kisteleki járásban élő társai, a férfiak pedig átlagosan 32 ezer forinttal többet, mint a nők. A nyugdíjasok száma egyre csökken, igaz, az öregségi nyugdíjasoké stagnál – kijött a KSH idei nyugdíjjelentése.
