A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke szerint azonnal minimum ötszázalékos, visszamenőleges, évközi emelésre van szükség. A kormány egyelőre nem reagált a szervezet megkeresésére.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
A két éve történt duplázás után ismét emeli a kormány az egyházi személyek jövedelempótlékát.
A Bankmonitor nyugdíjszakértői kiszámolták, mekkorát nőttek tavaly a különböző jövedelmi csoportokba tartozó nyugdíjasok bevételei. Az eredmények elkeserítőek: éppen a legalacsonyabb nyugdíjak növekedtek a legkevésbé, míg az igazán magas nyugdíjakra messze infláció feletti emelés rakódott.
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as nyugdíjjelentése. Ez alapján 2023 januárjában 208 ezer forint volt az öregségi nyugdíjak átlagos összege, míg a mediánnyugdíj 185 ezer forintra volt tehető. Ezen kívül azt is megtudhattuk, hogy jelentős a különbség a férfiak és a nők átlagnyugdíja között.
Kiszámolták, hány évig kell élni, hogy pozitív legyen a mérleg, ami a többség számára negatív.
Bajban vannak a civil fenntartású helyek, a kormány jórészt magukra hagyta őket az inflációval. A rezsi is több lehet, mint az állami támogatás.
A lengyel öregséginyugdíj-átlag átlépte a 3000 zlotyt, vagyis mintegy 250 ezer forint, majdnem 20%-kal több, mint idehaza. Sokan mégis évi többszöri emelést követelnek. A nyugdíjkorhatár-emelés pedig tabu.
23 ezer embernek a 40 ezer forintot sem érte el a nyugdíja, de 35 ezren félmilliónál is többet kaptak idén januárban. Egy budapesti átlagnyugdíjas 90 ezer forinttal több nyugdíjat kapott , mint például a kisteleki járásban élő társai, a férfiak pedig átlagosan 32 ezer forinttal többet, mint a nők. A nyugdíjasok száma egyre csökken, igaz, az öregségi nyugdíjasoké stagnál – kijött a KSH idei nyugdíjjelentése.
A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.
Hiába hangoztatja a kormány azt, hogy a nyugdíjak megőrzik a vásárlóértéküket, valójában a nyugdíjasok hitelezik a költségvetést – az e heti HVG részletesen levezeti, miként.
Elkészültek végre a 2023-as nyugdíjak meghatározásához szükséges legfrissebb szorzók – derül ki a friss Magyar Közlönyből.
Mennyire valós a kép, hogy Párizs utcáit estéről estére felgyújtják az Emmanuel Macron nyugdíjreformja ellen tüntetők? Kollégáink visszatértek a francia fővárosból, közéleti podcastunkban pedig elmesélik mindazt, amit ott láttak.
Kedden délután több tízezer ember kezdett tüntetni a francia fővárosban az ellen, hogy az országban megemelték a nyugdíjkorhatárt. Kollégáink beszámolója szerint a tüntetők Párizsban egy három kilométeres szakaszt tesznek meg – órák alatt. Nagyon lassan haladnak, a szakszervezetek egymás mögött sorakoztak fel. Tudósítóinknak a tüntetők azt mondták: egészen addig fognak tüntetni, amíg nem vonják vissza a nyugdíjreformot.
Ha nem lenne elég nyomás az utcákon, a közösségi média minden apróságért rátesz egy lapáttal.
Kilencedik alkalommal hirdettek meg általános mozgósítást csütörtökre a szakszervezetek, amelyek továbbra sem fogadják el, hogy Franciaországban immár 64 év a nyugdíjkorhatár a korábbi 62 helyett. Macron csak rendeletileg tudta bevezetni a törvényt, mert a parlament többsége elvetette azt.
A havonta, vagy más rendszereséggel fizetendő életbiztosítások esetében az átlagos szerződéses időszak 10–12 év, ehhez képest a szerződések mintegy fele nem „éri meg” a tartam végét. A nyugdíjbiztosításoknál – a 2014-től fennálló adókedvezmény miatt – valószínűleg jobb lesz a fennmaradási arány, de itt is van lemorzsolódás. Nem túl jó a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében sem, hiszen csak a pénztártagok mintegy fele fizet rendszeresen. A Bankmonitor.hu nyugdíjszakértői szerint a szerződések idő előtti megszüntetése azonban komoly költséggel és pénzügyi veszteséggel járhat, ennek mértékével pedig sokan nincsenek tisztában.
Legkevesebb 310 embert őrizetbe is vettek Franciaországban. Pénteken Bordeaux-ban egy pályaudvaron blokkolták a vasúti közlekedést a demonstrálók, míg Párizsban a körgyűrű egy szakaszát foglalták el a tiltakozók.
Két évvel emelnék a nyugdíjkorhatárt, az emiatt sztrájkolók már több nagyvárost is szemétbe borítottak.
