Az infláció felzabálta a 13. havi nyugdíjat, sok nyugdíjasnak hó végén nem marad pénze ételre

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke szerint azonnal minimum ötszázalékos, visszamenőleges, évközi emelésre van szükség. A kormány egyelőre nem reagált a szervezet megkeresésére.

  • hvg.hu hvg.hu
Az infláció felzabálta a 13. havi nyugdíjat, sok nyugdíjasnak hó végén nem marad pénze ételre

Jól hangzik a 13. havi nyugdíj, de sajnos már nyoma sincs az extra juttatásnak, ugyanis a 27 százalékos nyugdíjinfláció ezzel együtt a januári 15 százalékos emelést is elvitte – írja a Népszava.

Juhász László a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke a lapnak elmondta, hogy az elmúlt időszakban számos nyugdíjas kereste meg a szervezetet, mert egyszerűen hónap végére nem marad pénzük ennivalóra. A NYUSZET ezért még hetekkel ezelőtt levélben fordult Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Levelükben azt kérik, hogy a kormány sürgősen eszközöljön egy minimum 5 százalékos nyugdíjemelést, méghozzá visszamenőlegesen. A levélre egyelőre nem érkezett válasz.

A szervezet számításai szerint nagyjából 300 ezer nyugdíjas 100 ezer-, míg 600 ezer idősnek 130 ezer forint alatt van a havi nyugdíja.

Arról, hogy miért hatalmas szemfényvesztés Orbán Viktor ígérete, mely szerint a nyugdíjak követik az infláció mértékét, itt írtunk részletesen:

 

Az évtized átverése Orbánék ígérete, hogy a nyugdíjak lépést tartanak az inflációval

A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?