Orbán Viktor szerint sarkalatos - azaz kétharmados - törvényben kell rögzíteni a nyugdíjrendszer, az adórendszer és a költségvetési gazdálkodás alapvető szabályait. A miniszterelnök erről a TV2-nek adott interjúban beszélt kedden. Elmondta azt is: a kormánynak meg kell egyeznie a rendvédelmi dolgozókkal.
A nyugdíjkorhatár 69 évre történő felemelését javasolta Németországban az a tekintélyes gazdasági szakértőkből álló tanács, amelyet Angela Merkel kancellár bízott meg a kérdés tanulmányozásával.
A kétgyermekhez és szakmához kötött nyugdíjtervvel a kormány valójában a lakosságot szondázza, de a lényegről, hogy milyen nyugdíjrendszert akar a Fidesz-KDNP, még mindig nem tudunk semmit - mondta Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Nem a nyugdíjnál kell elismerni a gyerekvállalást, arra ott van pl. a családi pótlék - hangsúlyozta a politikus.
A szocialisták szerint a konvergenciaprogram alapján soha nem látott mennyiségű pénzt vonnak ki a nyugdíjrendszerből és így az kényszerpályára kerül. Korózs Lajos keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 2012-ben 93 milliárd, 2013-ban 129 milliárd forinttal kevesebb jut a nyugdíjakra a konvergenciaprogram miatt.
A gyermeknevelés elismerése központi eleme lehet a jövőbeli szabályozásnak. A jelenlegi nyugdíjkorhatár pedig a jövőben csak azokra a házaspárokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek és valamilyen szakmához juttattak, illetve iskolázottsághoz segítettek - ezt a javaslatot is felveti az az előterjesztés, amely az új nyugdíjrendszer lehetséges irányaival foglalkozik.
Néhány európai uniós tagállamban, így Magyarországon is a nyugdíjrendszert az elöregedő társadalomhoz kell igazítani, ahhoz a helyzethez, hogy míg a járulékfizetők száma csökken, addig a nyugdíjasoké nő - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter egy budapesti konferencián pénteken.
Magyarország egyike azoknak az OECD-országoknak, ahol az emberek a legkorábban mennek nyugdíjba - derül ki abból az összeállításból, amelyet a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői mutattak be csütörtökön Párizsban.
Az euróövezeten kívüli EU-tagállamoknak, így Magyarországnak is az az érdeke, hogy sikeres legyen a zóna 17 országának csúcstalálkozója, és az euró helyzete stabilizálódjon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nyugdíjrendszerről szóló tanulmánya szerint a kormány a foglalkoztatottság növelésére és a népességfogyás megállítására fókuszál.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint a szocialista kormányok éveken keresztül csökkentették a nyugdíjak értékét, és a magán-nyugdíjpénztári privatizációval az összeomlás szélére sodorták a nyugdíjrendszert.
A Moody's Investors Service szerdai elemzésében "egyértelműen negatív" fejleménynek nevezte Magyarország adósi megítélése szempontjából a magyar nyugdíjrendszer átalakítását, amely Dietmar Hornung, a nemzetközi hitelminősítő alelnöke szerint kulcsfontosságú tényezője volt a magyar adósosztályzat decemberben végrehajtott, egyszerre két fokozatú leminősítésének.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint Orbán Viktor szerdai nyugdíjjal kapcsolatos kijelentéseivel "nyíltan beismerte, hogy a közelgő demográfiai katasztrófát" nem tudja megállítani, erre csak egy "valódi radikális párt képes." Volner János erről csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján beszélt.
Volner János, a Jobbik képviselője szerint a demográfiai előrejelzések alapján 2060-ra már csak 8,5 millió magyar lesz, ezért nagyon optimista az a kormányzati becslés, amely szerint 2050-re 4 millió foglalkoztatott lesz Magyarországon.
A kormány megmentette a nyugdíjrendszert Orbán Viktor szerint, aki szerdai sajtótájékoztatóján példátlan összefogásnak nevezte azt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe. A kormányfő szerint szabad volt a választás lehetősége, a magánpénztárakban maradókat "magabiztos" és "bátor" embereknek nevezte.
A lakosság nagyobb része továbbra sem ért egyet a nyugdíjrendszer átalakításával, de a magán-nyugdíjpénztári tagok jelentős többsége várhatóan áttér az állami rendszerbe. A Medián január közepén végzett felmérése szerint a lakosság 73 százaléka nem ért egyet a kormány intézkedéseivel.
Az USA-ban 2020-ban tetőzik a nagy létszámú generáció nyugdíjba vonulása, Európát öt, ezen belül Magyarországot 10 évvel később éri el a válság, de a kontinens már használni tudja azokat az eszközöket, amelyeket az USA addig kidolgoz a probléma kezelésére - vélik az Allianz csoport kutatásának készítői.
"Állami lopás" címmel közöl kommentárt a magyarországi nyugdíjrendszer átalakításáról az Új Szó című szlovákiai magyar napilap hétfőn.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta: stabil, megbízható, hosszú távon kiszámítható nyugdíjrendszert hozott létre a hétfőn elfogadott erről szóló törvény és a szerdai kormányülésen hozott határozat.
A kormány nyugdíjintézkedéseit figyelve felmerülhet az emberben, hogy miért nem lepték el az utcákat a magánpénztári tagok százezrei. Elintézhetnénk azzal, hogy nem ilyen a magyar polgár, ennek nincs kultúrája itthon. Lehet, hogy nem tudjuk, mi is az az öngondoskodás?
Azt idő dönti el, hogy elégedettek lehetünk-e a nyugdíjrendszer átalakításával; jelenleg jó megoldásnak tűnik - mondta az InfoRádiónak Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki azt mondta, azért nem szavazott hétfőn a nyugdíjtörvényről, mert tárgyaláson volt.
