A magánnyugdíj-pénztártagság híve volt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, legalábbis erre utal, hogy bár neki annak idején nem volt kötelező, mégis pénztártag lett. Amikor pedig tavaly megtehette volna, nem lépett ki.
A magán-nyugdíjpénztári pénzek elvételével szavazóbázisát veszítheti el a Fidesz, a lépés ugyanis leginkább az aktív korosztályt, illetve a középosztályt érinti. Igaz, nyerhet is vele a kormánypárt: ha tervei szerint alakulnak a dolgok, és a magánnyugdíjpénztárakhoz befolyó járulékokat maga költheti el, akkor, ha csak egy-két évig is, de az Európai Unió egyik legalacsonyabb költségvetési hiányú országává léphet elő.
A magánnyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe való visszaléptetésével Magyarország kiugrott azoknak az EU-tagországoknak a kilenctagú csoportjából, amelyek korábban azt kérték az uniótól, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel csökkenthessék költségvetési hiányukat. Kérdés, hogyan reagál most a magyar lépésre az EU, amely annak idején részben elutasította a kilenc tagállam kérését.
A kormányzati kommunikációs államtitkárság közlése szerint jövőre mintegy 18-24 ezer nőt érinthet a kedvezményes nyugdíjba vonulás.
A nyugdíjpénztár intézményének megszüntetése helyes, de amit ez ügyben a kormány eddig művelt, még fércmunkának sem nevezhető, nyilatkozta a hvg.hu-nak Róna Péter. A neves közgazdász jelenleg az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall vendégtanára.
A magánnyugdíjpénztári tagdíjakra az MSZP szerint az új adórendszer bevezetéséhez, nem pedig a nyugdíjrendszer átalakításához van szükség. Az ellenzéki párt azt a kormánypárti érvelést is vitatja, hogy a pénztárakkal kapcsolatos intézkedésre azért van szükség, mert nem működtek jól a magánnyugdíjpénztárak.
Átalakul a nyugdíjrendszer; az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe. A döntésről nyilatkozniuk azoknak kell, akik a maradást választják, ezt személyesen kell megtenniük nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az átlépők adómentesen vehetik ki az infláció feletti hozamukat.
A Jobbik nem szavazza meg azt a politikai nyilatkozatot, amelyet Orbán Viktor, Lázár János és Kósa Lajos fideszes képviselők terjesztettek be a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelmében. A nyilatkozatot a kormánypárt házszabálytól való eltéréssel már hétfőn elfogadná.
Nyugdíjügyben az Európai Bizottságnak (EB) csak véleménye lehet, a nyugdíjmodell kiválasztása a nemzeti hatóságok joga - mondta Andor László munkaügyi biztos a Napi Gazdaságban pénteken megjelent interjúban. Andor szerint az uniós szabályok sérülése esetén az EB közbelépne, de ez most nem tűnik indokoltnak.
Az Európai Unió nem fogja büntetni Magyarországot a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a magánnyugdíjpénztári pillérből az állami nyugdíjrendszerbe visszaáramoltatás miatt.
Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosztva a felosztó-kirovó mellett egy tőkefedezeti pillérre is támaszkodjon a nyugdíjrendszer - figyelmeztetett a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.
A magán-nyugdíjpénztári tagnak személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január végéig, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter terjesztett a parlament elé.
A Fitch Ratings az idei év végéig leminősítheti Magyarországot, mert úgy ítéli meg, hogy a kormány nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos terve negatív hatással lehet a költségvetés fenntarthatóságára.
Az EU által a nyugdíjreform államháztartási költségeinek ügyében tanúsított "rugalmatlanság" az egyik valószínű oka a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyarországi kormányintézkedéseknek, és bár a nyugdíjreform-költségek elszámolásának kérdésében vallott magyar álláspont "méltányolható", a kormány által választott módszerek a piaci szereplők körében bizonyosan nem lelnek rokonszenvre - áll londoni felzárkózó piaci elemzők pénteki helyzetértékelésében.
A magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt az utóbbi napokban egyre vadabb vita folyik. De mit is államosítanak valójában, s mekkora az esélye, hogy e felettébb kockázatos, a jogrend és az etika kereteit feszegető, mások szerint durván letipró, az Európai Unió és a befektetők rosszallását is kiváltó intézkedés megtérül?
A gazdaság hozhatja a várt eredményeket az idén és jövőre, ám 2012 és 2013 kilátásai egyelőre bizonytalannak tűnnek. Az eurózóna aligha fog felbomlani, a belépéssel csak nyerhetünk – fejtette ki többek között a hvg.hu tudósítójának Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, közgazdász, az MTA tagja.
A társadalombiztosítás jövőjéről folyó vitákat az tette igazán hangossá hazánkban, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése mellett döntött, s a jelek szerint elkötelezi magát a felosztó-kirovó rendszernek döntő hangsúlyt adó átalakítás mellett. De mi van más EU-országokban?
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a jelenlegi nyugdíjkedvezmény eltörlését "még koncepcionális felvetés szintjén is" elfogadhatatlannak tartja.
Ha a nyugdíjpolitika a kormány által jelzett irányba megy, 2018-2020 után nem lesz nagy öröm nyugdíjasnak lenni, de adófizetőnek sem. A hosszútávon gyengélkedő első pillérre komoly pótlólagos terhek hárulnak majd, a magánpénztári lehetőségek megfogyatkoznak. A rebesgetett elsőpillérbeli magánszámlák mutatósak, de nem hoznak további eszközöket a rendszerbe.
"Amikor a kormány magánpénztári befizetéseket visszairányít az állami rendszerbe, akkor látható hiányt tesz láthatatlan adóssággá. Jövőre szóló megtakarítást költ el ma, és ezzel jövőbeni adósságot állít elő" - írja blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc, aki szerint ez a legnagyobb baja a nyugdíjrendszer államosításának.
