Arról kezdtünk beszélgetni Schiller Mariannal, az ismert magyartanárral, hogyan kell és lehet az iskolában bemutatni a gyerekeknek a friss Nobel-díjasunkat, de az oktató gyorsan eljutott odáig, hogy a magyartanítás mai rendszere végtelenül álságos: abban a diák, a tanár és az oktatásvezetés is hazudik.
Angolul, németül és magyarul továbbra is a megszokott rendszerben lehet tanulni, de a kisebb nyelvek esetén változás jön.
Miközben az összesített egyetemi rangsor egyfajta összképet ábrázol a felsőoktatási intézmények erősorrendjéről, a karok rangsora azt illusztrálja, mely karok a húzóágazatai egy-egy intézménynek, hol vannak a kiemelkedő oktatási műhelyek, hol találják meg a hallgatók a legnívósabb szakirányt.
Másfél tucat fontos pontban foglalták össze az érdekvédők, mit várnak egy új kormánytól az oktatási ágazatban.
Tárgyi tudás, az új technológiák alkalmazása, kritikai gondolkodás nélkül nincs kreatív értelmiség, saját gondolatok, vélemény nélkül az emberek teljesen kiszolgáltatottakká, manipulálhatókká válnak – állítja az MTA elnöke. Freund Tamással az AI „humanizálásáról”, a tudományos pálya presztízséről, az Erasmus- és Horizont-programok befagyásának következményeiről is beszélgettünk.
A HVG idei rangsorában dobogós egyetemek rektorait, Charaf Hassant (BME), Darázs Lénárdot (ELTE) és Rovó Lászlót (SZTE) kérdeztük a hazai és nemzetközi ranglistákról.
Aki épp nem abban az épületben lesz, az kivetítőn követheti az eseményt.
Nagy csatára számított Erasmus-ügyben Brüsszelben Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, végül azonban senki sem kommentálta felháborodását az oktatási miniszterek tanácsülésén. Ugyanakkor sikerült megvétóznia egy állásfoglalást, amelynek tartalmát egy olyan jelentésbe „mentette át” a dán elnökség, amiről nem kellett szavazni.
A Dél-Budai Tankerületi Központ egy olyan listára hivatkozva nem adott engedélyt a Nem Adom Fel Alapítványnak órák tartására, ami sehol sem fellelhető.
Nem értékteleníti el a tudást, inkább hatalmas távlatokat nyit pedagógus és diák számára a mesterséges intelligencia – hangsúlyozza Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője, akit adatvédelemről és a jövő iskoláiról is kérdeztünk.
A rektort és a kancellárt kérdezhették a hallgatók, utóbbi konfliktusnak nevezte azt az ügyet, amely miatt hétfőn véres lepedőkkel tüntettek a hallgatók.
Néhány egyetemen tiltják, máshol szakoktól függetlenül tanítják a mesterséges intelligencia használatát. A Nyíregyházi Egyetemről most egy felkészülést segítő AI-eszközzel állt elő azoknak, akik mikroökonómiát tanulnak.
A miniszter két pontot kifogásol igazán a stratégiában, de azt hosszan és hevesen.
A településen egyszerre újítanak fel két óvodát, amire még három éve nyerték el az uniós támogatást, de csak most kezdtek bele a munkálatokba.
A Tanítanék mozgalom felhívására több százan osztották meg tapasztalataikat a rendszerről.
A gyerekek érdeke fontosabb, mint a tanároké – mondta ki az Alkotmánybíróság.
Harminc országban mérték fel.
Az egyetemek összetett ranglistája afféle „big picture”, amelyen a legerősebb szereplők az idén is a BME, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem. A HVG most megjelent, Diploma 2026 kiadványában, ezen kívül sokféle metszetben, tömérdek mutató alapján rangsoroljuk az intézményeket, karokat, képzésterületeket.
Lényeges különbségek vannak Európában a felsőoktatás állami támogatásában, ami kérdéseket vet fel az európai oktatási rendszerek hozzáférhetőségével, egyenlőségével és hosszú távú versenyképességével kapcsolatban. Hogyan alakítják a különböző jóléti modellek, költségvetési prioritások és politikai döntések a diáktámogatási politikákat az EU-ban? És hogyan viszonyul Magyarország más európai országokhoz?
Vannak kedvező jelek a magyar felsőoktatásról szóló adatokban, de az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is makacsul újratermelődnek Magyarországon egy friss OECD-jelentés szerint. Az állami oktatási büdzsé összegszerűen és arányaiban is nálunk az egyik legkisebb.
