Kilencven országából 21 ezer diák jelentkezett az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nyári programjába. Ebből a hatalmas mezőnyből választották ki azt a 355 diákot, akik a nyarat Svájcban tölthetik. Bekerült az elitligába két magyar egyetemista is, Szalai Hanna és Sebők Lili.
Hogy értékelni lehessen, mekkora tudományos siker a két lány kiválasztása a nyári programra, érdemes megjegyezni, hogy a CERN (franciául: Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóközpontja. Többek között azt próbálják megérteni itt a világ legfontosabb tudósai, hogy milyen alapvető részecskék és erők alkotják a világegyetemet, vagy hogyan működött a világegyetem közvetlenül az Ősrobbanás után.
Ehhez egy kör alakú, 27 kilométer kerületű, föld alatti berendezésben (LHC – vagyis a Nagy Hadronütköztető) rendkívül nagy sebességre (közel fénysebességre) gyorsítanak fel részecskéket (például protonokat), majd összeütköztetik őket. Az ütközések során keletkező új részecskéket óriási detektorokkal figyelik meg.

Itt fedezték fel 2012-ben például a Higgs-bozon létezését, ami megerősítette a részecskefizika sztenderd modelljét, és bebizonyítottak számos, a világegyetem működésére vonatkozó elméletet. De ezek mellett
– mintegy melléktermékként – itt született meg a világháló (World Wide Web) is 1989-ben, amikor Tim Berners-Lee kidolgozta az első webes rendszert kutatók információmegosztására.
Továbbá különböző fejlett szupravezető mágneseket, nagy teljesítményű számítástechnikát fejlesztenek a genfi tudósok – kutatásaik az orvosi képalkotásban, a daganatterápiákban és sok más területen is hasznosulnak.
Ilyen kaliberű kutatásokhoz keres a CERN nyaranta egyetemistákat. A komoly kiválasztási procedúra után a programba bejutó diákok nem pusztán tanulni mennek oda 8–12 hétre, hanem konkrét kutatásokba is besegítenek. A diákoknak biztosítják a szállást és ösztöndíjszerű napidíjat is kapnak, amiből bőven ki tudnak jönni. Az informatikai területre jelentkező Lili és Hanna egy rövid online beszélgetésre szakított nekünk időt.

„A fizikát mindig is szerettem, a programozás pedig a gimnáziumban kezdett el komolyabban érdekelni, amikor csatlakoztam az Eötvös József Gimnázium programozó szakköréhez. Az érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jelentkeztem, mérnökinformatika szakra, ahol azért az informatika mellett a fizikával is mélyebben kellett foglalkozni. Egy barátnőmtől hallottam a CERN nyári gyakornoki programjáról, és
mivel ott a fizikára és a magas szintű programozásra, a kritikus rendszerek informatikai támogatására van szükség, pályáztam
– foglalja össze Sebők Lili a „szakmai előéletét”. Szalai Hannának egy kicsit kanyargósabb volt útja Genfig. „Egy veszprémi közgazdasági szakközépiskolába jártam, de gyorsan kiderült, nem annyira a közgazdaságtan, inkább a nyelvek és az utazások érdekelnek.
Az osztályfőnököm javaslatára emelt szintű érettségire jelentkeztem informatikából. Végül mindebből az lett, hogy Svédországban tanultam tovább, elvégeztem a BSc computer science szakot szoftvertechnológus specifikációval.

Ő már a tanulmányai során hallott egy vendégelőadótól a CERN nyári programjáról, amit nagyon érdekesnek talált, de akkor még úgy érezte, nincs meg a megfelelő tudása a jelentkezéshez. Most januárban viszont jelentkezett, és fel is vették.
Mindketten a CERN központjában dolgoznak jelenleg, mint mondják, közvetlenül is részt vesznek a Nagy Hadronütköztetőhöz kapcsolódó kutatásokban és mérnöki fejlesztésekben. „Bár a CERN-ről mindenki azt gondolja, hogy az csak a fizikusoknak fontos, de ez nem így van. Nagyon sok más szakmának is van itt helye, mi például informatikával foglalkozunk. A kísérletek adatainak feldolgozásához, automatizálásához, és eleve ahhoz, hogy az itteni rendszer versenyképes legyen a 21. századi informatikával, nagy szükség van magasan képzett informatikusokra. Nem véletlen, hogy a CERN az internet bölcsője is” – kezdi Hanna. Ő egyébként konkréten az LHC hardvereinek tesztelésére szolgáló, most még sok helyen a tudósok által manuálisan kezelt program automatizálását fejleszti. „Nagyon jó a CERN nyári programjában, hogy nem csak hébe-hóba munkákat kapunk, hanem olyanokat, amiket valóban szeretnének használni, és úgy látják a profilunkból, hogy meg is tudjuk valósítani.
Lili pedig a kutatók és mérnökök munkáját támogató szoftverek optimalizálásán dolgozik. „A csapatomhoz tartozik egy 3D-s program, amivel megtervezik a fizikai alkatrészeket az egyes kísérletekhez. Ezek nagyon komplex alkalmazások, ezért nagyon sok felhasználói dokumentáció van hozzá. Ha új emberek kapcsolódnak be a munkába, egy speciális tartalmú, szöveggel és képekkel is dolgozó chatbottal készülhetnek fel. Ennek a rendszernek az optimalizálásán dolgozom, most éppen egy gráfos megoldással.”

Az ezek szerint tényleg érdemi, hasznos tudományos munka mellett azért nagyon sokat tanulnak is a diákok a délelőtti előadásokon.
A napjaink felében különböző fizikusok és egyéb társtudományok kiválóságai, mondhatni a világ legelismertebb tudósainak előadásait hallgathatjuk.
Ezen a héten találkoztunk például a C++ programozási nyelv feltalálójával. És bele is nézhetünk a CERN-ben épp folyó kísérletekbe” – meséli Hanna.
Lili pedig nemrég részt vett egy a tudományos konferenciákon szokásos, úgynevezett poszter előadásban, ami összefoglalta, mivel is foglalkozik az ő csapata, miről szól a projektjük, melyek a legfontosabb eredményeik.
A tanulás és a munka mellett természetesen van sok szabadidős program is, kirándulások, túrák a hegyekbe, biciklis programok. „Ha valahova beraknak 355 diákot egy helyre, ott azért valami mindig történni fog. És nagy barátságok alakulhatnak ki a világ minden tájáról érkezett diákokkal” – mondja Lili.
Mindketten még további tanulmányokat terveznek, de előbb-utóbb nagyon szívesen dolgoznának majd a CERN-ben. A jelenlegi kutatók közül nagyon sokan kezdték itt a diákoknak szóló nyári programmal, úgyhogy nem lehetetlen, hogy ez az álma is teljesüljön a magyar lányoknak.