A PISA-eredmény azért is elkeserítő, mert az ország egyik legnagyobb problémája a szakterületek merev elválasztása. Holott inter-, multi- és transzdiszciplináris szemléletre lenne szükség a boldoguláshoz, és nemcsak a vizsgákon. Aki így nevelődik, annak a merészsége, szabadsága, tehát érettsége és kreativitása nagyobb.
A szülők panaszolták be a tanárt, az ügyből már országos vita lett.
A BM figyel, meghallgat, türelmes, tele van atyai szeretettel.
Csak növelte a társadalmi különbségeket, mindenki rosszul járt vele, hogy már csak 16 éves korig kötelező iskolába járni – mutat rá egy friss tanulmány.
Negyven németországi tudós a napokban azzal a javaslattal állt elő, hogy a német iskolákba és óvodákba járó 4–11 év közötti gyerekek körében állítsák le a digitális eszközök és tananyagok használatát, mert a számítógépek negatív hatással vannak a fejlődésükre. A petíciót német és nemzetközi körökben is többen támadták. A témával kapcsolatban Németországban élő magyar szülők és pedagógusok is megszólalnak. A Deutsche Welle riportja.
A köznevelésért felelős államtitkár szerint alaptalan a szakszervezetek aggodalma.
Azok az országok, ahol már a pandémia előtt is széles körűen használták a digitális eszközöket az oktatásban, sokkal kevésbé estek vissza a PISA-teszteken. Ugyanakkor, ahol a diákok órákig csetelnek és játszanak az iskolában is, 49 ponttal kevesebb pontot értek el matematikából. Érdekes viszont, hogy ahol egyszerűen tiltják a mobilt a suliban, a diákok éjszaka sem kapcsolják ki az értesítéseket, nem tanulják meg ugyanis a felelős eszközhasználatot. A tiltás tehát önmagában nem megoldás.
Sokan azt gondolják, drámatagozatra kizárólag azoknak érdemes felvételizniük, akik biztosan színészek vagy rendezők szeretnének lenni, és ezt már kiskamaszként is biztosan tudják. A valóság nem is lehetne ettől távolabb – mondja az ország egyik legnevesebb drámás középiskolája, a Vörösmarty Mihály Gimnázium (VMG) igazgatóhelyettese, Meleg Gábor, aki egyúttal a VMG drámai munkacsoportjának vezetője is.
Megvan végre! A magyar oktatás végre felküzdötte magát az OECD-átlag színvonalára. Miközben maradt ugyanolyan tré. Vélemény.
Tízéves távlatban a fiatalok 36 százaléka szerint romlani fog a helyzet Magyarországon.
Három per zajlik párhuzamosan, mind a háromban rá kellett már szólnia valamiért a bírónak a tankerületi vezetőre vagy annak jogi képviselőjére. Most kedden utolsó pillanatos adatközlés, és értelmezhetetlen adatok miatt kellett pert halasztani, de az is csodaszámba megy, ha a beidézett Marosi Beatrix vagy Rábel Krisztina tankerületi vezető megjelenik a tárgyalóteremben.
Ráadásul a kért dokumentumot a tárgyalás előtt, az éjszaka közepén nyújtották be. A bíró felszólította a tankerületet, hogy „normális” adatokat szolgáltassanak.
Még soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok a PISA-teszteken, mint tavaly, és olvasás-szövegértésből is csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. A visszaesés majdnem minden országban tetten érhető. A magyar oktatási rendszer méltányossága továbbra is az egyik legrosszabb. Cikkünkben térképen és területenként rendezhető táblázatban mutatjuk az eredményeket.
Csák szerint csak a gyerekpolcokon lévő könyveket kell lefóliázni, a Bibliát nem. A bizottsági meghallgatáson kemény kérdéseket kapott.
Budapest néhány belső kerületében ma már minden negyedik lakó külföldi, az ő gyerekeiknek pedig akkor is iskolába kell járniuk, ha egy szót sem beszélnek magyarul. Így került több tucat külföldi kisdiák a VI. kerületi Bajza utcai Általános Iskolába is, ahol azonban nem ijedtek meg a kihívástól. Ehhez persze a körzeti iskolában nemcsak az idegen környezetbe kerülő kisdiákokon, hanem a velük kommunikálni nem tudó tanárokon is segíteni kellett. Ma viszont már nemcsak fővárosi, hanem vidéki iskolákból is tőlük kérnek segítséget. Egy multikulturális állami általános története.
A hétfői kulturális bizottság meghallgatásán a belügyminiszter arról is beszélt, januártól uniós pénzektől függetlenül érkezik 10 százalékos emelés a tanároknak.
A Budapesti Piarista Gimnázium egyik tanára „szakmai hibát” követett el az igazgató szerint azzal, hogy fizikaórán bemutatta a diákoknak a 444.hu egyik filmjét. Egy szülő panaszolta be.
Az országhatárhoz közeli településeken élők esetében felmerülhet, hogy a gyerekük ne magyarországi középiskolába járjon. A nyugati határon egyre többen döntenek így.
Sok tanár hiányzik, így csökkenthetik a hiányt.
