Három per zajlik párhuzamosan, mind a háromban rá kellett már szólnia valamiért a bírónak a tankerületi vezetőre vagy annak jogi képviselőjére. Most kedden utolsó pillanatos adatközlés, és értelmezhetetlen adatok miatt kellett pert halasztani, de az is csodaszámba megy, ha a beidézett Marosi Beatrix vagy Rábel Krisztina tankerületi vezető megjelenik a tárgyalóteremben.
Ráadásul a kért dokumentumot a tárgyalás előtt, az éjszaka közepén nyújtották be. A bíró felszólította a tankerületet, hogy „normális” adatokat szolgáltassanak.
Még soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok a PISA-teszteken, mint tavaly, és olvasás-szövegértésből is csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. A visszaesés majdnem minden országban tetten érhető. A magyar oktatási rendszer méltányossága továbbra is az egyik legrosszabb. Cikkünkben térképen és területenként rendezhető táblázatban mutatjuk az eredményeket.
Csák szerint csak a gyerekpolcokon lévő könyveket kell lefóliázni, a Bibliát nem. A bizottsági meghallgatáson kemény kérdéseket kapott.
Budapest néhány belső kerületében ma már minden negyedik lakó külföldi, az ő gyerekeiknek pedig akkor is iskolába kell járniuk, ha egy szót sem beszélnek magyarul. Így került több tucat külföldi kisdiák a VI. kerületi Bajza utcai Általános Iskolába is, ahol azonban nem ijedtek meg a kihívástól. Ehhez persze a körzeti iskolában nemcsak az idegen környezetbe kerülő kisdiákokon, hanem a velük kommunikálni nem tudó tanárokon is segíteni kellett. Ma viszont már nemcsak fővárosi, hanem vidéki iskolákból is tőlük kérnek segítséget. Egy multikulturális állami általános története.
A hétfői kulturális bizottság meghallgatásán a belügyminiszter arról is beszélt, januártól uniós pénzektől függetlenül érkezik 10 százalékos emelés a tanároknak.
A Budapesti Piarista Gimnázium egyik tanára „szakmai hibát” követett el az igazgató szerint azzal, hogy fizikaórán bemutatta a diákoknak a 444.hu egyik filmjét. Egy szülő panaszolta be.
Az országhatárhoz közeli településeken élők esetében felmerülhet, hogy a gyerekük ne magyarországi középiskolába járjon. A nyugati határon egyre többen döntenek így.
Sok tanár hiányzik, így csökkenthetik a hiányt.
A tehetséges gyerekek sokféleképpen érvényesülhetnek a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban, amely minden évben az elsők között van a HVG-rangsorban. Az intézmény igazgatója, Erős-Honti Zsolt szerint nem minden szól a versenyeredményekről, a lényeg, hogy az ide jelentkező diákok minden szükséges szakmai segítséget megkapjanak tudásuk és képességeik fejlesztéséhez.
Annyira jól tanítják a matekot a Thomas Mann Budapesti Német Általános Iskola és Gimnáziumban, hogy az intézmény egyből az ország 53. legjobb gimnáziumává vált a HVG középiskolai rangsora szerint.
A 2019-ben elhunyt magyar filozófus az egyetem díszdoktora volt.
Be kell-e nyomni a gyereket egy elitiskolába, hogy sikeres és boldog felnőtt legyen? Abszolútértékben számít-e az, hogy egy gimnázium első, tizedik, századik, vagy rajta sincs a középiskolákat rangsoroló listán? Mi a dolga egy jó osztályfőnöknek, mit ad a közösség egy diáknak, és van-e út a minőségi oktatás felé azoknak, akik hátrányos helyzetből jönnek? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Láng Györggyel és Prievara Tiborral a HVG 2024-es középiskolai rangsorának apropóján.
Gulyás Gergely szerint az összes tanköteles diáknak ajánlottak közeli intézményt, ahol van szabad hely, de próbálnak azoknak is segíteni, akik már nem tankötelesek.
A diákok csaknem harmada egyházi középiskolába jár, az érdeklődés egyre nő. Két gimnázium is van, amelyik bizonyos szempontból veri az ország legjobb középiskoláját, a Fazekast.
Jelentősen csökkent 2018 óta azoknak a fiataloknak az aránya, akik elégedettek az oktatással. A harmaduk külföldre menne dolgozni, ez utoljára a 2010-es évek közepén volt jellemző.
Csak találgatni lehet, hogy melyik konkrét iskolaépítést akarta a kormány még az eddiginél is jobban megtámogatni.
Állítólag dugóba került, végül egy kihangosított telefonon beszélt a diákokhoz.
El kellene felejteni, hogy az iskola pusztán azért van, hogy egy szakmára felkészítse a gyerekeket, helyette az oktatásnak arra kellene fókuszálni, hogy a mai gyerekek (minden gyerek!) jóllétben, boldogságban éljen. Magyarország ettől a gondolkodástól olyan távol van, mint a finn pedagógusképzés a hazaitól. Ott tízszeres a túljelentkezés, itt lasszóval sem találni tanárjelöltet.
