Mit csinál egy budapesti körzeti iskola, amikor egyik évről a másikra több tucat külföldi gyermeket íratnak be hozzájuk? Olyan tanulókat, akik sok esetben egyáltalán nem beszélnek magyarul, a tanárok pedig nem beszélnek az ő nyelvükön, mégis magyarul kell őket tanítani írni és olvasni. Néhány évvel ezelőtt pontosan ez történt a VI. kerületi Bajza utcai általános iskolával, az ő tantestületük azonban nem esett kétségbe, inkább megpróbált megoldást találni a kihívásra. Erőfeszítéseik pedig olyan jól sikerültek, hogy ma már sok, hasonló problémával szembesülő magyarországi iskola tőlük kér segítséget.
A Bajza u 49-51. általános iskola épülete a főváros VI. kerületében
MTI / Róka László
Az, hogy a magyarországi – azon belül is főleg a budapesti – állami általános iskolákba egyre több külföldi kisdiák jár, egyáltalán nem újdonság. Bár 1-2 nem magyarul beszélő gyermek mindig akadt, a jelentősen megnövekedett számokkal először 2017 környékén szembesültek az intézményekben. A dátum nem véletlen, ebben az időszakban sok kínai család érkezett letelepedési kötvényekkel Magyarországra, a gyerekeiket pedig általában oda iratták be, ahol laktak – így emelkedett meg például az óvodákba és a körzetes általánosokba járó kínai gyerekek száma, első körben az V. és a VI. kerületben.
A folyamat a letelepedési kötvények kivezetésével sem állt meg, csak az országok változtak. Az Oroszország által indított ukrajnai háború kezdete óta például egyre több ukrán gyerek jár budapesti iskolákba, és nem csak ők. A tavalyi népszámlálás adatai szerint az elmúlt tíz évben az V., a VI., a VII. és a VIII. kerületekben egyre több külföldi állampolgár telepedett le. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint főleg Belváros-Lipótvárosban és Terézvárosban feltűnő a multikulturális környezet: a tavalyi adatok szerint ebben a két kerületben jelenleg minden negyedik lakos külföldi. Erzsébetvárosban 17, Józsefvárosban 14 százalék feletti az arányuk.
Márpedig az ő gyerekeiknek valahova iskolába kell járniuk.
Húsz országból nyolcvan diák
