Kibújt a szög a zsákból, mégis lehet majd fizetéscsökkentésre használni a tanárok teljesítményértékelését
A PSZ azt álltja, hogy a kormány a szemükbe hazudott.
A PSZ azt álltja, hogy a kormány a szemükbe hazudott.
A szakszervezeteket nem tájékoztatták, és a rendeletben sincs benne, de a minisztérium szerint a 24 ezer szakképzési oktató ugyanazt a béremelést kapja, mint a pedagógusok.
A szakszervezetek szerint nem kizárt, hogy kaphatnak ők is bizonyos mértékű emelést, de erről még semmilyen pontos információjuk nincs.
Átlagosan 32,2% az emelés január 1-től, a gyakornokok havi 528 800 forintot kapnak.
Semmilyen besorolású pedagógus sem kereshet bruttó 528 800 forint alatt.
Csökkenni kezdett a diplomások társadalmon belüli aránya Magyarországon, pedig egyre több új munkahelyekhez van szükség rá. Nemcsak az EU-ban maradunk le e téren, de a régióban is sereghajtók vagyunk, a keleti országrész pedig még rosszabbul áll. Ráadásul az első generációs diploma megszerzése harmadával nehezebb, mint a diplomás szülők gyerekeinek, és még ennél is rosszabb a kilátása azoknak nőknek, akik a család első diplomáját szeretnék megszerezni.
Nehéz döntés előtt álltak idén a szülők és a tanárok is: a státusztörvény miatt fenyegető felmondási hullámra kellett valamilyen megoldást találni. Bár a távozó tanárok pontos számában nem tud kiegyezni a Belügyminisztérium és a szakszervezetek, az biztos, hogy a tanárhiány óriási gondot okoz az iskolákban, még az elit helyek igazgatóinak is fájhat a feje. Van, aki már a szülők szemébe sem mer nézni. A kényszerhelyettesítések sokasága elsősorban a diákoknak rossz, hiszen így nem kapják meg a szükséges tudást. Vagy igen, de ahhoz a szülőnek mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Cikkünkben felelevenítjük az iskolaválasztáshoz adott tippjeinket, a felmondott tanárok portréit és azt, mit meséltek az igazgatók a keserves tanárvadászatról.
Egy felmérés szerint a 2013 és 2025 között létrejövő munkahelyek legalább feléhez felsőfokú végzettség szükséges.
A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium nyugalmazott igazgatója szerint önmagában erőtlen a pedagógustársadalom, a tiltakozó karinthys és kölcseys tanárok kirúgása pedig jól mutatja: ennyi elég volt ahhoz, hogy a tanárok értsenek a retorzióból. Árendás Péter 1989-ben lett az Illyés igazgatóhelyettese, később igazgatója. Arról is beszélgettünk vele, mitől volt „kegyelmi állapot” a rendszerváltás első néhány éve, és miként élte meg az Orbán-kormányok központosítását.
Nem mindegy ugyanis, mit vesznek hozzá alapul. Ha a már növelt minimálbért és bérminimumot is beleszámolják, akkor az emelés valójában csak 20 százalék körüli lesz, aminek pedig az infláció már előre elvitte a javát – ettől tartanak a pedagógus-érdekképviseletek.
A leköszönő szlovák miniszterelnökkel, Ódor Lajossal összehasonlítottuk a két országot; elmondja, miért szeretjük a paternalista politikusokat, jobb-e a szlovák gazdaság és egészségügy, mint a miénk, mi a különbség a magyar és a szlovák korrupció között, és hogyan lettek ellenségből legnagyobb barátok a magyar és szlovák nacionalisták.
A tankerületi központ azt viszont már nem árulta el, hogy milyen óradíjban alkalmazzák a magántanárokat.
A nyolc órán át tartó, a kimenetelét tekintve a tanulók egész későbbi életére kihatással lévő Suneung tesztre a szokásoshoz képest másfél perccel kevesebb időt hagytak Szöulban, amin aztán több tucat diák annyira felháborodott, hogy beperelték a kormányt.
Tárgyalásra hívta a Belügyminisztérium a pedagógus-szakszervezetek képviselőit, az egyeztetés témája lesz a január 31-ére tervezett újabb pedagógussztrájk. Egy belső felmérés azt mutatja, hogy a tanárok benne lennének az akcióban, hogy 11 pontos követeléslistájuknak érvényt szerezzenek.
Van egy igazi felfutó idegen nyelv is a 2022-es népszámlálás adatait áttekintve. HVG-ténytár.
Több mint egy éve ígéri az Orbán-kormány a pedagógusok béremelését, 2025-re a bruttó 800 ezer forintos átlagot – ha majd jön az EU-s pénz. Ám most, hogy már tényleg jön, jövőre így is csak az enélkül is tervezett 10 százalékos emelés tűnik biztosnak, amit viszont már el is vitt az infláció. Bár eddig azt mondták, kész menetrend van az emelésre, Orbán szerint a parlament csak ezután dönt.
A 2022-es PISA-felmérés azt mutatta, hogy az eddigi „éltanuló” országok teljesítménye drasztikusan bezuhant, európaiként egyedül Észtország maradt az élbolyban a sok ázsiai ország között. Ehhez leginkább az iskolák, pedagógusok szakmai autonómiája kellett, illetve az, hogy a rendszer megtanítsa tanulni és kérdezni a gyerekeket.
Sikertörténet a magyar oktatás, vagy továbbra is szükség lenne egy alapos reformra? – vetődik fel a kérdés a legfrissebb PISA-eredmények láttán. A kormány az előbbit mondja, holott örömre semmi ok.
A sztrájkoló és a másodállást vállaló tanárokról is többet akar tudni a Pintér Sándor vezette tárca az iskolai kérdőíves kutatásával. A szakszervezet bírálja a kérdésekbe csomagolt állításokat.
Az önkormányzat döntött így.