Az Európai Bizottságnak a korábban a Google-re kiszabott büntetését egy friss bírósági ítélet szerint nem kell, hogy befizesse a techvállalat. Fellélegeznie azonban még korai lenne.
Bíróság előtt kell a következő hetekben bizonyítania a Google-nek, nem él vissza a piaci erőfölényével és nincs monpolhelyzetben az online hirdetési piacon. Ha a vállalat elbukja a pert, annak beláthatatlan következményei lehetnek.
Ezt pedig egy olyan hálózat működteti, amely több száz régen keresett honlapot élesztett újjá azért, hogy a keresőmotorok találatai között feljebb tonnázzon bármilyen terméket pénzért.
A csaló a sértett online hirdetésére jelentkezett vevőként, majd egy kamuoldalon csalta ki a bankkártyájának adatait.
Az Adanlytics nevű kutatócég azt állítja, a Google a videós hirdetések olyan megjelenítéséért is pénzt számított fel a hirdetőknek, amely nem felelt meg a saját irányelveinek.
Az amerikai keresőóriás annyira hatalmas, hogy bármikor eldöntheti, mikor jubilál. Ha úgy vesszük, ma 25 éves.
Az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban is beperelték a Google-t, mert visszaélhetett piaci erőfölényével.
A felhasználókat idegesíti, hogy tizenhetedjére látják ugyanazt, de valójában a hirdetőknek sem jó, ha olyanokra mennek el a fizetett „reklámlevetítések”, akik tizenhatszor már végigunatkozták a reklámot, és nem érdekli őket az abban bemutatott újdonság. Mindkét oldal jól járhat a YouTube új eszközével.
A fenntartó azt ígérte, attól, hogy hirdetések kerülnek a videochatre alkalmas és igen népszerű szolgáltatásba, a felhasználói élmény semmiben nem változik.
86 rendbeli csalással vádolja az ügyészség azt a veszprémi nőt, aki nem létező termékek eladásával keresett 900 ezer forintot.
Az adóhatóság milliárdos hátralékkal vádolja a Facebookot és a Google-t, miközben az állam továbbra is közpénzt költ náluk saját hirdetési kampányaira. Cserébe az óriáscégek adandó alkalommal jó szolgálatot tehetnek a kormánynak.
Az online hirdetési megoldásokkal még egy kisebb vállalkozás is csodákra képes. Némi kreativitással, okos célzással jelentős látogatószámra, ismertségre, üzleti növekedésre tehetünk szert. Szakértőnk írása az online hirdetések világában segít tájékozódni.
Annak érdekében, hogy a Vodafone hirdetései, megjelenései különböző gyűlöletbeszédekkel és hamis hírekkel ne jelenhessenek meg többé egy platformon, a vállalat új, globális szabályokat jelentett be. A már hatályban lévő új szabályok egyértelműen rögzítik, hogy mit ért a Vodafone gyűlöletbeszéd és hamis híresztelés alatt. Mindezek alapján pontosan meg lehet határozni, hogy egy felület feketelistára kerüljön-e hirdetési szempontból, vagy nem.
A nagyobb vállalatok ugyanúgy hirdetnek hírszájtokon, mint Facebookon és a Google rendszerében. De mit tehet, hova menjen egy jóval kisebb összegből gazdálkodó kis- és középvállalkozó, melynek a leglátogatottabb magyar médiumok szóba sem jöhetnek? És mit tehet az a cég, amelyik eleve csak egy városra vagy megyére fókuszál? Máris jönnek a válaszok.
Néhány cég, köztük a Google fizet azért a legnépszerűbb reklámblokkoló bővítmény fejlesztőjének, hogy hirdetései a tiltás ellenére megjelenjenek a felhasználóknak - állítja a Horizont.
Csaknem minden harmadik magyar internetezőt zavarnak a YouTube-videók alatt megjelenő hirdetések, míg a PR-cikkeket és a Google hirdetéseket hasznosnak tartjuk – derült ki egy az online reklámok megítélését vizsgáló független felmérésből. Az ügynökség kutatása arra nem kereste a választ, hogy mitől lesz jó vagy rossz egy hirdetés, ehelyett a magyar internetezőknek az egyes online hirdetési formákhoz való általános viszonyulását térképezte fel.
