A Lehet Más a Politika nem akarja átvenni a szocialisták szavazótáborát, inkább a Fideszről levált másfél millió szavazó és a bizonytalanok felé fordul. Jávor Benedek készül a nagy csatára Orbán Viktorral, s bár az utcai politizálás híve, nem lesz olyan harcos, mint elődje, Schiffer András volt. Interjú az LMP új frakcióvezetőjével.
Az MSZP szerint a világ jobboldali kormányai, így az Orbán-kabinet is kizárólag a megszorításokban látja a gazdasági válság megoldását, míg a baloldal mindenhol tekintettel van a nehezen élőkre és a társadalmi igazságosság jegyében inkább a tehetős rétegekkel fizetteti meg a krízis okozta károkat.
Bár néhány héttel ezelőtt a volt miniszterelnök élesen bírálta az Orbán-kormány tevékenységét, kampányszerűen adott interjúkat és értékelte az ország helyzetét, stábja szerint még mindig nem döntötte el, visszatér-e a nagypolitikába. Csapata egyelőre csupán abban biztos: ha mégis vállalja a megméretést, akkor sem fog új pártot alapítani. Ez azt jelenti, hogy az MSZP lesz az a párt, amelyikre a leginkább számítanak, még ha kritikusan figyelik is a szocialistákat. Viszont ha Bajnai mégis visszatér, komoly dilemmát jelent majd, kivel lehet még együttműködni: az önállóságához ragaszkodó LMP-vel vagy a hitelességét vesztett Gyurcsány pártjával.
Az Orbán-kormány maga is felelős azért, hogy idejutottunk. A Kemény Zsigmond-i értelemben vett reálpolitika útjára vissza kell térnie a magyar politika centrumának, mert csődöt mondtak a „haszonvehetetlen ideológok”.
Az LMP számára Fellegi Tamás brüsszeli nyilatkozatai is azt bizonyítják, hogy a kormány továbbra is "kettős játékot játszik": mást mond külföldön és mást itthon - közölte Vágó Gábor, a párt országgyűlési képviselője pénteken Budapesten.
A szándékolttal ellenkező hatást eredményezhet, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU "folyamatosan ostorozza" Magyarországot - vélekedtek pénteki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik mindazonáltal az első negyedév végére megállapodást valószínűsítenek az IMF, az unió és a magyar kormány között.
Orbán Viktor az Európai Parlament ülésén bizonyította, hogy egészen jól áll neki a békülékenyebb arcél - írja Török Gábor.
Nem minden az ördögtől való, amit a Fidesz az elmúlt 18 hónapban véghezvitt - írja a Kapitalizmus blog szerzője.
Aki a politikai propaganda helyett az államadóssággal kapcsolatos tényekre kíváncsi, tájékozódhat az Államadósság Kezelő Központ friss adatairól - írja a volt pénzügyminiszter, bemutatva, hogy a Bajnai-kormány idején több mint 500 milliárd forinttal csökkent, az Orbán-kormány eddigi működése alatt pedig több mint 1000 milliárd forinttal nőtt az államadósság.
Abban a pillanatban, amint kiderült, hogy az Európai Bizottság három jogi probléma miatt indít kötelezettségszegési eljárást, Orbán tudta, hogy nyert ügye van - írja a Galamuson Mihancsik Zsófia.
Orbán Viktor tegnap az Európai Parlament előtt volt kénytelen megvédeni kormánya jó néhány intézkedését. A vitát aligha lehetett konstruktívnak vagy magasröptűnek nevezni, talán még a tavaly januári szócsatát is alulmúlta, hiszen teljesen képtelen vádak is elhangoztak. Mégis, mindezért a magyar kormány csakis saját magát okolhatja - írja a Véleményvezér blog.
Az Orbán-kormány a csoportgondolkodás tüneteit mutatja - véli a Herizondford blog szerzője.
Az arab országokéhoz hasonló eseményekre számít 2012-ben Magyarországon a baloldali filozófus, Tamás Gáspár Miklós, aki a francia l'Humanitének adott interjújában azonban azt is kifejtette, a magyar társadalomnak magának kell megtalálnia a megoldásokat, szerinte ugyanis az EU és az IMF beavatkozása legalább annyira antidemokratikus, mint az Orbán-kormány politikája.
Az Európai Bizottság a héten hivatalosan is felszólítja a magyar kormányt arra, hogy hagyjon fel a jegybank függetlenségének veszélyeztetésével - idézi a Financial Times (FT) írását a Napi Gazdaság. Az FT szerint az Európai Bizottság kedden küldi el a levelét, és ez lesz az első lépése a Magyarország ellen induló szabályszegési eljárásnak.
Van-e a magyar kormánynak „mesterterve” a gazdasági válság kezelésére? – teszi fel a kérdést írásunk szociológus szerzője, az amerikai Yale Egyetem professzora, aki szerint a kabinet tudatosan játszik az államcsődre.
Satuba fogta az Európai Bizottság és több befolyásos külföldi politikus Orbán Viktor kormányfőt, megelőlegezve, hogy a legutóbb elfogadott törvények sértik az uniós jogot. Szankciók bevetésére csak a frontvonalak bemerevedése esetén kerülhet sor.
Az MTI információi szerint a jövő heti kormányüléseken áttekintik egyebek mellett az elmúlt másfél év eredményeit, szóba kerül majd, hogyan áll a Széll Kálmán-terv végrehajtása, valamint - kormányzati források megfogalmazása szerint - "az ország átszervezése utáni konszolidáció" is, továbbá hogy az egyes területeken eddig milyen törvényeket fogadtak el, és azok hogyan valósultak meg.
Az Európai Bizottság (EB) igazságügyi főigazgatója csütörtökön az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) előtt Brüsszelben azt részletezte, mit is vizsgál az EU a kifogásolt három magyar jogszabályban. A jelentés után az EP frakciói ismertették álláspontjukat az EB vizsgálatáról és a lehetséges, Magyarországgal kapcsolatos EU-lépésekről.
Az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos bejelentéseivel foglalkozott csütörtökön a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE), a The Economist című brit, valamint a Sme című szlovák napilap, míg a BBC videoriportot közölt Magyarországról.
Bajnai Gordon a Klubrádiónak adott interjújában azt mondta: a saját szerepéről nem gondolkodott, erről a következő választások előtti időszakban dönt. A volt kormányfő továbbra is abban látja a leggyorsabb megoldást, ha a Fideszen belül történne változás a kormány hibás lépéseinek kijavításával.
