Félmillió alá akarta csökkenteni 2012-re az alkoholisták számát az előző kormány a 2003-ban meghirdetett "Johan Béla" nevét viselő programja. Ugyan az önálló Egészségügyi Minisztériumot a kormányváltáskor beolvasztották a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba, a terv nevét pedig "Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programjára" módosították, a tartalma változtatások nélkül érvényben maradt.

Bár a 2011-es statisztikát a KSH csak augusztusban hozza majd nyilvánosságra, a 2003 óta becsült adatok inkább csökkenő tendenciát mutatnak: 2003-ban 718 ezerre becsülték az alkoholfüggők számát, ami a következő években drasztikusan csökkent, 2005-ben 432 ezerre esett vissza. A KSH adatai azóta hullámzó tendenciákról árulkodnak, a legutóbbi, 2010-es adat szerint 522 ezer ember rabja a szeszes italoknak.

Torzító tényezők

Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője szerint a KSH adatai nem fedik a valóságot, hiszen csak a kórházak adataira, azon belül is a betegség számadataira épülnek és nem veszik figyelembe például az éves eladott szeszes ital mennyiségét és az egyéb, alkohollal kapcsolatos problémákkal küszködő betegek számát. Ehhez ráadásul a toxikológus szerint még hozzá kell venni az ismeretlen mértékű házi szeszfőzés hatásait is.

Zacher szerint ma Magyarországon 800 ezerre lehet becsülni az alkoholfüggők számát. A toxikológus azt mondta, a fenti adatok alapján 2003 óta „egyértelműen növekedett” az alkoholbetegek száma. A KSH alkoholproblémákkal kezelt betegekről vezetett statisztikáit jelentősen torzítja az orvos szerint, hogy 1997 óta jelentősen előretört a magánszektor a pszichológia és addiktológia területén, a statisztikai hivatal viszont csak az állami pszichológiai intézetek forgalmát méri. A főorvos szerint körülbelül 40 ezer ember lehet országosan, akik hasonló kezelésben részesültek, vagyis a páciensek fele magánklinikára jár vagy egyénileg praktizáló terapeutát látogat.

Öl, butít és nyomorba dönt

hvg.hu

A toxikológiai osztályon az alkoholbetegeknél "intenzívebben emelkedett" a drogproblémákkal küszködő páciensek száma – mondta Zacher. 2011-ben körülbelül kétezer ember került a klinikára kábítószer-túladagolás miatt.

Pia vagy drog?

Az elmúlt években nem változott jelentősen a droghasználat miatt kezeltek aránya az alkoholistákhoz képest – számolt be a tapasztalatairól Simor Péter, a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályának orvosa. Az alkoholproblémák főként az idősebb korosztályt érintik, részben azért, mert az alkoholfogyasztás hatásai csak évekkel később jelentkeznek, míg drogproblémákkal inkább fiatalok kerülnek be a klinikára.

Komoly változás Simor szerint a dizájnerdrogok elterjedése és a heroin visszaszorulása. Az új, részben ismeretlen hatású kábítószerek fogyasztói jellemzően hamarabb, gyakran pár hónappal az első fogyasztás után fordulnak orvoshoz, míg a heroinisták gyakran évekig élnek függőként, amíg egészségi állapotuk elviselhetetlenné nem válik, és segítséget nem kérnek.

Ennek az az oka, hogy a „hagyományos” kábítószerekhez képest a dizájnerdrogok egészségügyi és pszichotikus hatásai (szorongás, paranoia, depresszió) hamarabb és nagyobb intenzitással jelentkeznek. Ez persze azt is jelenti, hogy ezek a drogok az egészségre ártalmasabbak a korábbi szereknél, ráadásul hatásaik egy része az orvostudomány előtt ismeretlen és a drogteszteken nehéz egyértelműen megállapítani, éppen milyen anyag található a páciens szervezetében – mondta Simor.

Harc az új szerek ellen

Míg az alkoholizmus elleni küzdelem 2003-as tervét a Orbán-kormány átvette, az új Nemzeti Drogstratégiát heves viták közepette fogadták el 2011-ben. Az addiktológus szakma nagy része bírálta az új kormány stratégiáját, amiért az a megelőzés és a függők rehabilitációja helyett az elrettentésre helyezi a hangsúlyt.

Sok bírálat érte a programot azért is, mert nem foglalta törvénybe a dizájnerdrogok, vagyis a hagyományos kábítószerekétől eltérő képletű, de hasonló hatású hatóanyaggal rendelkező drogok szabályozását. Ezeket a szereket jogi kiskapuk miatt így legálisan lehet árusítani, hiszen gyakorlatilag nem minősülnek illegális drogoknak. A szakma szerint pedig a 2009-ben elfogadott drogstratégia csupán emiatt szorult volna módosításra, hiszen a dizájnerdrogok csak ezután terjedtek el a magyar piacon.

A dizájnerdrog szabályozására április 3-ig kellett várni, amikor hatályba lépett az a rendelet, amely nemcsak az eddig ismert szereket tiltja, hanem az alapvegyületeket felsoroló úgynevezett C-listát is tartalmazza. Eszerint a dizájnerdrogok a „hagyományos” kábítószerekkel azonos megítélés alá esnek, forgalmazásuk akár három év szabadságvesztéssel is büntethető.