Orbán Viktor tegnap az Európai Parlament előtt volt kénytelen megvédeni kormánya jó néhány intézkedését. A vitát aligha lehetett konstruktívnak vagy magasröptűnek nevezni, talán még a tavaly januári szócsatát is alulmúlta, hiszen teljesen képtelen vádak is elhangoztak. Mégis, mindezért a magyar kormány csakis saját magát okolhatja - írja a Véleményvezér blog.
Az Orbán-kormány a csoportgondolkodás tüneteit mutatja - véli a Herizondford blog szerzője.
Az arab országokéhoz hasonló eseményekre számít 2012-ben Magyarországon a baloldali filozófus, Tamás Gáspár Miklós, aki a francia l'Humanitének adott interjújában azonban azt is kifejtette, a magyar társadalomnak magának kell megtalálnia a megoldásokat, szerinte ugyanis az EU és az IMF beavatkozása legalább annyira antidemokratikus, mint az Orbán-kormány politikája.
Az Európai Bizottság a héten hivatalosan is felszólítja a magyar kormányt arra, hogy hagyjon fel a jegybank függetlenségének veszélyeztetésével - idézi a Financial Times (FT) írását a Napi Gazdaság. Az FT szerint az Európai Bizottság kedden küldi el a levelét, és ez lesz az első lépése a Magyarország ellen induló szabályszegési eljárásnak.
Van-e a magyar kormánynak „mesterterve” a gazdasági válság kezelésére? – teszi fel a kérdést írásunk szociológus szerzője, az amerikai Yale Egyetem professzora, aki szerint a kabinet tudatosan játszik az államcsődre.
Satuba fogta az Európai Bizottság és több befolyásos külföldi politikus Orbán Viktor kormányfőt, megelőlegezve, hogy a legutóbb elfogadott törvények sértik az uniós jogot. Szankciók bevetésére csak a frontvonalak bemerevedése esetén kerülhet sor.
Az MTI információi szerint a jövő heti kormányüléseken áttekintik egyebek mellett az elmúlt másfél év eredményeit, szóba kerül majd, hogyan áll a Széll Kálmán-terv végrehajtása, valamint - kormányzati források megfogalmazása szerint - "az ország átszervezése utáni konszolidáció" is, továbbá hogy az egyes területeken eddig milyen törvényeket fogadtak el, és azok hogyan valósultak meg.
Az Európai Bizottság (EB) igazságügyi főigazgatója csütörtökön az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) előtt Brüsszelben azt részletezte, mit is vizsgál az EU a kifogásolt három magyar jogszabályban. A jelentés után az EP frakciói ismertették álláspontjukat az EB vizsgálatáról és a lehetséges, Magyarországgal kapcsolatos EU-lépésekről.
Az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos bejelentéseivel foglalkozott csütörtökön a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE), a The Economist című brit, valamint a Sme című szlovák napilap, míg a BBC videoriportot közölt Magyarországról.
Bajnai Gordon a Klubrádiónak adott interjújában azt mondta: a saját szerepéről nem gondolkodott, erről a következő választások előtti időszakban dönt. A volt kormányfő továbbra is abban látja a leggyorsabb megoldást, ha a Fideszen belül történne változás a kormány hibás lépéseinek kijavításával.
A La Libre Belgique című belga napilap szerdán az IMF-kölcsön lehetőségéről, a The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE) pedig Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter washingtoni tárgyalásai kapcsán jelentetett meg írást.
Gyurcsány Ferenc szerint "nagy baj lenne, ha holnap összeomlana a kormány", nem azért, mert jól végzi a dolgát, hanem mert "egyelőre se közel, se távol nem látszik olyan kormányzati erő, amely az Orbán utáni időkre stabilitást és prosperitást tudna hozni".
Az IMF/EU-megállapodáshoz vezető út rögös lehet, de amennyiben a kormány tartja magát ahhoz a kijelentéséhez, hogy gyors és feltétel nélküli megállapodást szeretne a hitelezőkkel – és a jelen helyzetben nincs más választása –, akkor várhatóan sem a forint, sem a magyar csődkockázati felár nem fog jelentősebben a múlt heti csúcsok fölé emelkedni - írja elemzésében az ING Alapkezelő. A feltételek kemények lesznek, és túlmehetnek a szokásos gazdasági kérdéseken, ami presztízsveszteséget okozhat a kormánynak - teszi hozzá a cég.
Van-e a magyar kormánynak „mesterterve” a gazdasági válság kezelésére? – teszi fel a kérdést a HVG-ben Szelényi Iván szociológus.
Budapesti felvonulást tartanak az Orbán-kormány mellett január 21-én azok "a magyar demokraták", akik "saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk" - olvasható a Békemenet Magyarországért elnevezésű rendezvény Facebook-oldalán. A kezdeményezők nevében a felhívást többek között Bayer Zsolt, Bencsik András, Bíró Ica, Pataky Attila és Széles Gábor is aláírta.
Az MSZP szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyaló delegációt vezető Fellegi Tamás azért utazott "feltartott kézzel" Washingtonba, hogy megpróbálja visszaszerezni azt a jóindulatot, amelyet az Orbán-kormány elveszített. Tukacs István országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón Járai Zsigmond lemondásával kapcsolatban arról is beszélt: téved, aki azt hiszi, személyi változásokkal orvosolhatók a nemzetközi aggályok.
Úgy tűnik most már tényleg oszlik a zemberek általi feltétlen szeretet illúziója a Fideszben is, úgyhogy kell a lélek-...
A külföld, a sajtó, az elemzők és még az ellenzék sem tudja megbuktatni a kormányt, legfeljebb a helyzetét nehezítheti, gyengítheti - szögezi le blogbejegyzésében Törtök Gábor politikai elemző.
Decemberben szűk körben már beszélt arról a kormányfő, hogy a január nagyon nehéz lesz, és fel kell készülni a negatív hírekre – mondta a hvg.hu-nak egy kormányzati forrásunk, aki szerint ugyanakkor a magyar diplomácia előzetesen többet tehetett volna a magyar szándékok és stratégia megismeréséért, akkor talán nem övezné ekkora értetlenség a miniszterelnök lépéseit.
Bírálta a magyar kormányt a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet, amely szerint az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak határozott választ kell adnia a Magyarországon kialakult helyzetre az emberi jogok és a jogállamiság megóvásának érdekében.
