Felbomlott a háború utáni hatalmi egyensúly és az osztálykompromisszum, káosz és tragédia jött helyette. A közjót az egyénektől, a kis közösségektől, és nem az államtól kell várni – mondta Tamás Gáspár Miklós néhány hete, a HVG-nek adott utolsó interjújában. Azt mondta, Magyarországon kitört a téboly és Orbánnak nincs hatalma. Az interjú újraközlésével emlékezünk a most elhunyt filozófusra.
Nem spórolt a nagy szavakkal Orbán Viktor, amikor a gazdaságunkról beszélt: Az EU azt gondolja, hogy Magyarországot gazdaságilag sarokba lehet szorítani, de ez nemhogy nem igaz, „boldogulunk mi nélkülük is", mert „a magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van”. Ellenőriztük, mi igaz a miniszterelnök állításaiból.
A Kossuth rádiónak nyilatkozott reggel a miniszterelnök.
Szerzőnk Mérő Lászlónak a HVG Terasz-interjúban tett kijelentésére válaszol. Vélemény.
2023 első kormányinfóját tartotta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Arról, hogy a magyar alapítványi egyetemeket kizárták az Erasmus+ programból, azt mondták, Navracsics Tibor megpróbálja letárgyalni a dolgot, a félreértés tisztázható, de egyébként perre is mennének. Gulyás bűnbánóan beszélt a kormánynak a napelemes pályázatokban mutatott teljesítményéről és azt is elárulták, hogy a Magyarországon lefoglalt orosz vagyon melyik céghez tartozik.
Bizonyos információkat csak Orbán Viktor kormányülésekről kitett posztjaiból tudhatunk meg.
Újabb források után kellett néznie a kormányfőnek, hogy az uniós pénzek elapadása ellenére is növelni tudja a személyéhez is kötődő befektetők vagyonát. Állami hitelek, válságkezelő alapok, baráti cégek jelentik a puffert, amelyek Orbán unokáit gazdagítják, a többiekét eladósítják.
Tanársztrájkkal kezdődött a múlt év, s így lesz az idén is. A kormány a pedagógusok teljesítménymérésétől, a tanárok a kormány hozzáállásának változásától remélik a javulást. Utóbbinak halvány jelei sincsenek. Közben a magyar diákok negyede funkcionális analfabéta.
Salát Gergely Kína-szakértő szerint a keleti nyitás politikájába becsúszott egy kommunikációs félreértés, de ha a debreceni akkumulátorgyár tényleg megvalósul, az nagy dobás lesz – írja az e heti HVG.
Míg a fülkeforradalom utáni nyolc év a konjunktúra időszaka volt, 2018, és pláne 2020 óta megjelent a válság a kormány szótárában is – hiába azonban a kríziskirályként elkönyvelt miniszterelnök, az Orbán-rezsim fél évtizede hibát hibára halmoz, uniós ügyektől a háborúig, koronavírustól az inflációig. De miért nincs semminek következménye, amikor a rendszer mindenkinek megnehezíti az életét, a bajba jutott csoportok pedig utcára is mennek a sérelmeikkel? Folyamatábrán mutatjuk a NER „kríziskörét” és elmagyarázzuk, miért követ minden válságot újabb válság, a kormány mégsem bukik meg.
Heinz-Christian Strache ügyében a bécsi tartományi törvényszék megállapította, hogy nem áll rendelkezésre elég olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a korrupciós vádakat.
Lezárult a volt cseh kormányfő egy korrupciós ügye, a magyar miniszterelnök a Twitteren reagált a bíróság döntésére.
Az olasz szakember szerint Marco Rossival szintet lépett a magyar futball.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek a következő öt szóból kellett ihletet merítenie: rémkép, szemfényvesztő, műhiba, közröhej, puffer.
Emlékezetes, Novák Katalin elfoglaltsága miatt az év elején kihagyott egy szlovákiai megemlékezést.
A Deutsche Welle által megkérdezett Krekó Péter szerint a miniszterelnök túl keveset tesz és azt is túl későn, hogy rendezze viszályát az Unióval. Csaba Iván közgazdász szerint az orbáni modell válságáról beszélhetünk.
Hosszú beszédet tartott Orbán Viktor zárt körben tavaly év végén, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján. A beszéd lényegét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalta össze írásában a Mandineren.
A magyarok nem szeretik, ha valaki kívülről beleavatkozik az ügyeikbe – a RIA orosz állami hírügynökség szerint ez az egyik fő oka annak, hogy az Orbán-kormány inkább Moszkva, mintsem Brüsszel felé fordul. A diszkrét zsidózásba torkolló cikk szerint a másik ok az, hogy a „nemzeti-konzervatív, antikommunista és keresztény” Orbánnak könnyebb közös hangot találnia Moszkvával, mint a LMBTQ- és egyéb liberális agendát toló EU-val. Az is kiderült, hogy 1956 az egykori nácik szélsőjobboldali lázadása volt.
Viszont Olaf Scholz fizetése mellett még ő is elbújhat.
A felek között most egyfajta meg nem támadási egyezmény van érvényben. Brüsszel nem engedheti meg magának, hogy összeomoljon az egyik tagállam gazdasága, így valamennyit fizetni fog.
