Interjút adott miniszterelnök a Weltwoche című svájci hetilapnak, amelyről az MTI közölt szemlét. E szerint Orbán Viktort először az orosz–ukrán háborúról kérdezték, arról, hogyan viseli Magyarország a konfliktust. „Minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát – válaszolta a kormányfő, hozzátéve, hogy Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell. Jelezte azt is, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, tavaly pedig már 17 milliárdba.

Orbán szerint a háború „megterheli a lelkünket, a pszichénket”. „Ukrajna a szomszédunk, ahol magyarok is élnek. Katonának hívják be őket, és százával halnak meg a fronton” – magyarázta, hozzátéve, hogy a konfliktus „tőlünk nem messze folyik”, ezért akar mindenki békét Magyarországon.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket. Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. Eddig sikerült ellenállnunk. Ez ad nekem reményt. Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól. Ezt kellő alázattal, ugyanakkor magabiztosan állítom.”

Európa betegsége

A háború legfontosabb felismerésének azt nevezte Orbán, hogy „ma Európa kivonult a vitából”. „A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat” – fűzte hozzá, arra is kitérve, hogy az Európában zajló háborúban „ma az amerikaiaké az utolsó szó”. (A múlt héten a miniszterelnök a Fidesz és a KDNP kihelyezett frakcióülésén egyebek mellett megnevezte a pártszövetség ellenfeleit, köztük a „háborúpárti nemzetközi érdekcsoportokat”, például Biden-adminisztrációt.)

Orbán úgy folytatta: „sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást”. Szerinte, „ha komolyan, tabuk nélkül folytattuk volna a vitát Európa jövőjéről (...), akkor valószínűleg már a háború elején szilárd énképünk lett volna”. Egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi, republikánus elnök nyerte volna meg a választást, „nem került volna sor háborúra”. Azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás is „megtette a magáét”.

A kormányfő egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Európa gyengeségének mélyebb oka az Európai Unióban keresendő, mert „szétzilálja a nemzetállamokat anélkül, hogy bármi működőképes dolgot helyezne a helyükre”. „Én is így látom. Az EU »egyre szorosabb uniót« akar. A célban nem értünk egyet, de az útban igen. Ez az oka Európa betegségének” – jelentette ki.

Putyin problémája

A háborút Orbán szerint „senki sem nyerheti meg”, az ukránokkal szemben ugyanis egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO.

Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat”

– vélekedett. Felidézte azt is, hogy két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé.

„Putyin problémája – ezt mondta nekem – a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel.

Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka”

– magyarázta Orbán, megjegyezve: „megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett.”

Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy „Oroszország egy másik civilizáció”, ahol az európai politikai normák nem működnek. „Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e, vagy sem.” Szerinte meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország.

Orbán azt elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút. „Oroszország atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik” – hangsúlyozta.

Amikor Washingtonban a demokraták vannak hatalmon

Arra a felvetésre, hogy minek kell az Egyesült Államokban történnie, megváltozhat-e a politika, Orbán világosnak nevezte a magyar tapasztalatot:

Amikor Washingtonban a demokraták vannak hatalmon, mi fedezékbe menekülünk. Mindig meg akarnak változtatni minket, akárcsak a brüsszeli politikusok. Elő akarják írni nekünk, hogyan kezeljük a migrációt, és hogyan tanítsuk a gyerekeinket. Ez tiszteletlenség.”

Szerinte „mi egy sikeres ország vagyunk, és Európáért megtesszük a magunkét. Mi vagyunk a kontinens peremén lévő várak védelmezői. Ezt a munkát nem ismerik el. Ezért várjuk, hogy republikánus barátaink újra hatalomra kerüljenek.”

Majd rátért arra, hogy Donald Trump nem a világ utolsó reménye a békére, „de ő egy remény”. A miniszterelnök álláspontja szerint

Trumpnak „valószínűleg néhány hét alatt sikerülne” a béketeremtés.

A globalizációs visszarendeződés, a blokkosodás Orbán szerint komoly veszélyt jelent Magyarország számára. „Exportorientált ország vagyunk. A bruttó hazai termékünk 85 százaléka exportból származik. Fontos kulturális és gazdasági kapcsolataink vannak Keleten. A visszarendeződés végzetes lenne Magyarország számára. De szerintem Németország számára is.”

A „genderideológia” is szóba került az interjúban. Az ebben rejlő legnagyobb veszély Orbán szerint az, hogy 14 és 18 év között a gyerekeknek „bele kell nőniük a világba”. „Ebben az időszakban erősíteni kell az identitásukat, nem pedig gyengíteni és elbizonytalanítani azt, ahogyan a genderideológusok teszik. Ezzel ugyanis tönkreteszik a gyermekeinket. Visszavonhatatlanul, visszafordíthatatlanul. Ehhez nincs joguk” – jelentette ki.