Több európai hírszerző szolgálat szerint is Artyom Marcsevszkij volt az oroszpárti ukrán oligarcha, Viktor Medvedcsuk mellett a Voice of Europe nevű, orosz propagandát terjesztő híroldal irányítója és egyben egyik finanszírozója is.
A levél 15 címzettje között megtalálni a Coca-Colát, a L’Oreált, a Yettelt, a Heinekent, a Boscht és a Lidlt is.
Csaknem két hete derült ki, hogy magyarok is részei lehettek annak a Moszkvából finanszírozott propagandahálózatnak, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le. Az oroszpárti narratívát főként a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztették, de egy Budapestről szerkesztett weboldal, a Visegrád Post is a titkosszolgálatok látóterébe került. Múlt heti cikkünkben említettük, hogy a Visegrád Post sikerrel pályázott Kásler Miklósnál (bár nyilván a miniszter nem tudta, kit támogat), most pedig megszereztük a pályázatot is. Ahogy egy érdekes beszélgetés nyomát is megtaláltuk.
Petr Bystron, az AfD képviselője és külügyi szóvivője a német Bundestagban, akinek a pártvezetés ultimátumot küldött, hogy csütörtökön délután két óráig írásban adjon magyarázatot az ügyben való érintettségére.
Számos orosz híroldal hozta le a brit uralkodó hamis halálhírét, igazi fake news cunamit elindítva.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta árad a pénz a propagandagépezetbe, amely most turbófokozatba kapcsolt, hiszen Vlagyimir Putyin márciusban újraválasztás elé néz, két évvel egy olyan háború után, melynek az ára magas, az eredménye viszont csekély. Egy Észtországban működő portál megszerezte a Kreml propagandagépezetének pénzügyi hátteréről szóló dokumentumokat.
A szombaton tartandó szlovákiai választások teszik először próbára az Európai Unió új, digitális szolgáltatásokra vonatkozó törvényét, melynek értelmében a közösségi médiaplatformok kötelesek bizonyítékot adni arról, ahogyan törlik a törvénybe ütköző, vagy külföldi propagandát terjesztő tartalmakat.
Több mint 150 000 SIM-kártya is része volt annak a bothálózatnak, amellyel Oroszország egyebek mellett propagandát is terjesztett Ukrajnában.
Mozgolódik a szélsőjobb az Európai Parlamentben. Zelenszkij ukrán elnök a NATO-csúcsra készül, téma lesz országa csatlakozása. A Financial Times vezércikkben sürgeti, hogy a nyugati hatalmak ítéljék el Netanjahu izraeli kormányfő terjeszkedési törekvéseit. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten előretör a kendőzetlen orosz propaganda a magyar lakájmédiában, a szélsőjobboldal Ausztriában, és a finn-amerikai csapatok a NATO-hadgyakorlaton.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Moszkva még nem visel háborút Ukrajnával szemben, egyelőre csak zsoldosokkal folytat különleges hadműveletet a területén.
A Mi Hazánk országgyűlési képviselője hosszasan értekezett Ukrajna NATO-csatlakozásának elkerüléséről, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről, végül pedig eljutott oda, hogy Ukrajnára rá kell kényszeríteni a békét.
A Magyar Nemzet a címlapon is minden kontextus nélkül, kijelentő módban idézi hosszan az orosz elnököt.
Egyedi Counter-Strike-térképet készítettek a finn Helsingin Sanomatnál, amit bárki letölthet – ebben egy épület alagsorában olyan híreket olvashatnak az orosz–ukrán háborúról az orosz játékosok, amiket az orosz propaganda egészen biztosan nem említ.
A Népszabadságnak a Magyar-Szovjet Baráti Társaság minden rezdüléséről egykoron lelkesen tudósító újságírója most a putyini Oroszország propagandáját szajkózza hasonló lelkesedéssel.
Az orosz propaganda híradásai szerint a csapataik Zaporizzsjában és Donyeckben is áttörték az ukrán védelmet.
A skandináv ország NATO-csatlakozását lehetetleníti el a stockholmi török követség előtt történt provokáció, aminek úgy tűnik, Moszkva állhat a hátterében.
Az elítélt nevét nem tették közzé, annyit lehet róla tudni, hogy az egyik harkivi tévécsatornánál dolgozott.
Hörcsög ajándékba, majd hörcsög ebédre. Az orosz média megint nagyot alkotott.
Az utolsó orosz független tévé – ezzel az eposzi jelzővel került be a hírekbe a Dozsgy TV nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után. A 2008-ban indult csatorna eleinte csak szórakoztatni akart, de a putyini rendszer szorításával párhuzamosan mind inkább a sajtószabadság egyre magányosabb élharcosa lett. A tévé történetét bemutató, Magyarországon először a Verzió Dokumentumfilm Fesztiválon látható F@ck this Job című film nemcsak azt mutatja meg, hogy néz ki egy rózsaszín utópia a putyini sötétségben, hanem azt is, hogy az igazság és a propaganda közötti háború frontvonala sokkal tisztább és egyértelműbb, mint ahogy azt a határok elmosásában érdekeltek láttatni szeretnék.
