A jövő hét elején – az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta először – Moszkvába látogat Hszi Csin-ping kínai elnök és többször is találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Bár egyelőre nem lehet pontosan tudni, miről születik majd megállapodás a kétoldalú találkozókon, az biztosra vehető, hogy a tárgyalások elsősorban Peking nemzetközi befolyását növelik majd.
A svédek biztosak abban, hogy NATO-tagok lesznek, hiába gáncsolja csatlakozásukat egyelőre Törökország és Magyarország is.
A milliárdos szerint Putyin kétségbeesetten törekszik a tűzszünetre Ukrajnában, de Joe Biden ebbe nem valószínű, hogy bele is megy, hiszen megígérte az ukránoknak, hogy nem fog a hátuk mögött tárgyalni.
Aki azt hiszi, hogy semmit sem jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az gondoljon arra, mi történt több mint két évtizeddel ezelőtt Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnökkel és több szövetségesével. A testületnek ugyanis van ideje várni és nincs biztosíték arra, hogy Putyin élete végéig hivatalban marad.
Az orosz elnök gyermekjogi biztosára is elfogatóparancsot adtak ki.
Alig 24 órája még az volt a hivatalos álláspont, hogy március 31-én együtt szavaznak a svéd és a finn csatlakozásról, ez változott most: a finnekét előrehozták, a svédekét – amit a török elnök nagyon nem támogat – a bizonytalan jövőbe halasztották.
Moszkva hasztalanul próbál viszályt szítani az ukránok és a magyarok között, ám ezzel együtt a feszültség jelen van a térségben, írja a brit lap.
Videón látható, ahogyan fegyvert szerelnek össze, majd fegyveres küzdelemre tanítják őket.
Szergej Sojgu azért részesítette elismerésben a két orosz vadászgép pilótáját, mert megakadályozták, hogy az amerikai drón belépjen a „különleges katonai művelet” területére.
Pozsony a lépést a lengyelekkel összehangoltan tervezi végrehajtani.
Pavlo Klimkin szerint el kell ismerni, hogy hiba volt elhanyagolni az ukrajnai magyar kisebbség szükségleteit, ám a Budapest és Kijev közötti konfliktus gyökereit nem ebben kell keresni, hanem a magyar politikusok meggondolatlan nyilatkozataiban.
A németeket láthatóan meglepte Andrzej Duda lengyel államfő bejelentése a témában.
Bár a nyugati szankciók akadályozták Moszkvát abban, hogy a mikrochipektől a könnygázig sokféle dolog importjában akadályozzák Oroszországot, Putyin rezsimje még mindig képes a háborúhoz szükséges készleteket például Kína vagy az Öböl-menti országok segítségével feltölteni.
Az Ukrajnával és Romániával határos országban hetek óta orosz puccstól tartanak.
Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának nincs vesztegetni való ideje.
A négy gép már a napokban megérkezhet Ukrajnába.
Az ország iránti hosszú távú elkötelezettségüket akarják demonstrálni.
Jevgenyij Rojzmant többek között azzal vádolják, hogy a bebörtönzött politikai aktivistához, Alekszej Navalnijhoz köthető „szélsőséges szimbólumokat” terjesztett a VKontaktye profilján.
Valóban két orosz vadászgép rontott rá a Fekete-tenger fölött az amerikai drónra, a tervük vélhetően az volt, hogy lespricceljék üzemanyaggal a pilóta nélküli légi járművet, amit egy megalázó gesztusnak szántak volna, csak nem úgy sikerült.
Németország az európai partnereivel együtt gondoskodik arról, hogy Ukrajna továbbra is megkapja az orosz támadás elleni védekezéshez szükséges fegyvereket és egyéb hadifelszerelést – mondta Olaf Scholz kancellár.
