Egy dél-afrikai régész és csapata az éghajlat változása és az emberiség fejlődése közötti kapcsolatra keres bizonyítékot. Meglehet, a Fokvárostól 300 kilométerre lévő Blombos-barlangban meg is találták, s az eddig uralkodó elméleteket felül kell vizsgálni.
Az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját a legutóbbi jégkorszak során vizsgáló komputeres modellek új támpontokat szolgáltatnak arra, hogy miért halt ki a neandervölgyi ember; az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Coloradói Egyetem antropológusai kutatásaikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
Dél-afrikai kutatók olyan számítógépes modellt dolgoztak ki, amely segített megfejteni, miként formálta az emberi tűzhasználat az afrikai tájat - közölte a BBC.
Délkelet-Ázsia mai lakosainak ősei valószínűleg közösültek a szibériai ősemberrel, az úgynevezett gyenyiszovai emberrel. Erről svéd kutatók számolnak be egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként.
Más, a Homo törzshöz tartozó fajokkal is szaporodhattak az ember ősei Afrikában 35 000 évvel ezelőtt.
Az ember távoli ősei idejük java részét még fákon töltötték ugyan, de komfortosan érezték magukat a talajon, és már 3,5 millió éve, a feltételezettnél kétmillió évvel korábban felegyenesedve jártak - állítják a Liverpooli Egyetem kutatói, akik az úgynevezett laetoli lábnyomokat vizsgálták.
Őseink már több millió éve ismerhetik a kínzó hátfájás érzését – állítják a Cambridge-i Egyetem kutatói. Ezek szerint nem modernkori jelenségről van, a hátfájást tehát nem feltétlenül a tűsarkú cipők viselése vagy az ülő életmód okozza.
Nemcsak a mai Tibetben, Fidzsin és a Csendes-óceáni szigetvilág más részein, hanem Európában, a brit szigeten is kupaként használták az emberi koponyákat az őskorban.
Már a modern ember elődje is - a majmokhoz képest - nagyobb gyermekeket hozott a világra. Ezt a tényt hozta fel bizonyítékul egy amerikai kutató arra, hogy a korábban feltételezetteknél hamarabb jelentkezett a gyermeknevelésben a munkamegosztás.
Szigorú hús-, zöldség- és gyümölcsdiétát javasolnak civilizációs betegségeink visszaszorítására a paleolit táplálkozás támogatói. A témáról több könyv megjelent magyar nyelven is, kritikusai szerint azonban a szélsőséges hiánydiéta veszélyt jelent a szervezetre, emellett a szükségességét alátámasztó tudományos érvelés is több sebből vérzik.
Távoli őseink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették e főemlőst zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok, akik kutatásaikról a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.
Az első ősemberek 250 ezer évvel korábban megtelepedtek Nagy-Britanniában, mint ahogyan azt korábban sejtették a tudósok. A norfolki partvidéken végeztek ásatásokat a régészek, amikor pattintott kőeszközökre bukkantak, amelyek emberi megmunkálás nyomait viselik magukon – adta hírül a Guardian brit lap, a Nature-ben megjelent friss tanulmányra hivatkozva.
A neandervölgyi ember ragadozókra, egyebek közt oroszlánra is vadászott - állítják spanyol régészek, akik kutatásaikról a Journal of Archaeological Science című szaklapban számoltak be.
Kétszázezer évvel korábban érkezhetett az ember Európába az eddig véltnél, egy franciaországi lelet legalábbis erre utal.
A varsói állatkertben úgy érezték, hangsúlyosan fel kell hívniuk a figyelmet a látogatók és bentlakók közötti eltéphetetlen kapcsolatra, ezért bemutatják a "hiányzó láncszemet" is. Jelentkezéseket elfogadnak.
Nem mindennapi zsákmány akadt egy holland kagylóhalász hálójába: egy ősember homlokcsontja.
Jól felszerelt 29 ezer éves konyhára bukkantak cseh régészek, az egykori szakácsok a legutolsó lakomára mamutpecsenyét készítettek.
Több százezer évig élt egymás mellett a mai ember és a neandervölgyi, amely csupán harmincezer éve tűnt el a Föld színéről. Valószínűleg nem nagyon tűrték el egymást, hiszen az erőteljes testalkatú Homo neanderthalensis és a törékenyebb Homo sapiens táplálékkonkurensek voltak.
