Leghamarabb pénteken kezdődhet a tűzszünet az izraeli–palesztin háborúban

Korábban nem kezdik meg az elrabolt túszok szabadon bocsátását.

  • MTI MTI
Leghamarabb pénteken kezdődhet a tűzszünet az izraeli–palesztin háborúban

Izrael háborúban

A Hamász 2023 őszi brutális támadása óta Izrael előbb Gázában, majd Libanonban kezdett ellenoffenzívát, hogy megtörje az Irán által támogatott szélsőségesek állandó fenyegetését és kiszorítsa szomszédságából a terroristákat. Az eszkalálódó háború legfontosabb fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.

Csütörtökről leghamarabb péntekre tolódott az Izrael és az iszlamista Hamász terrorszervezet közötti egyezmény végrehajtása, a tűzszünet és az első izraeli túszok szabadulása – közölte Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke. Elmondása szerint ennek ellenére a felek között folyamatos és előmutató a kapcsolattartás.

„Nincs fegyverszünet, háború van. Nem terveznek tűzszünetet mindaddig, amíg nincs egyeztetett időpont a túszok szabadon engedéséről született terv végrehajtására” – közölte egy meg nem nevezett politikai vezető a Haarec című lappal.

Politikai források szerint azért tolódott el a Hamásszal kötött megállapodás végrehajtása, mert a szervezet még nem nyújtotta be azoknak az izraelieknek a listáját, akiket szabadon engednek, és még nem írta alá a megállapodást Katarral, amely garantálja az egyezmény végrehajtását.

Szerda este sajtótájékoztatót tartott Tel-Avivban Benjamin Netanjahu miniszterelnök, Joáv Galant védelmi miniszter és Beni Ganz miniszter, a szűk hadikabinet tagja. „A katonai és politikai erőfeszítések együttesen tették lehetővé túszaink szabadon bocsátását” – mondta Netanjahu, és közölte, hogy köszönetet mondott erőfeszítéseiért Joe Bidennek, az Egyesült Államok elnökének.

„Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen, bárhol is legyenek” – jelentette ki az izraeli kormányfő egy kérdésre válaszolva, és hangsúlyozta, hogy a túszok elengedése érdekében tartott tűzszünet után Izrael tovább folytatja a háborút a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász ellen.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?