szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A neveket azért kellett nyilvánosságra hozni, mert az izraeli állampolgároknak törvényi lehetőségük van 24 órán belül megtámadni egy ilyen végzést.

Izrael háborúban
Kitört az újabb háború a Gázai övezetben, miután a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én megtámadta Izraelt. A brutális akcióban és az arra adott izraeli válaszcsapásokban ezrek haltak meg. A háború legfontosabb fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
Friss cikkek a témában

Az izraeli igazságügyi minisztérium közzétette annak a 300 palesztin fogvatartottnak a névsorát, akiket a fogolycseréhez kívánnak felhasználni – írja a Haaretz, a lista itt elérhető, bár héberül van. A névsor 123 18 évnél fiatalabb fogvatartottat is tartalmaz, öten közülük 14 évesek és a kődobálástól a gyújtogatásig terjedő vádak miatt tartóztatták le őket.

Ugyan az eredeti megállapodás Izrael és a Hamász között arról szól, hogy 50 túszért 150 palesztint helyeznek szabadlábra, ezen felül minden 10 elengedett túszért további 30 palesztint engednek el az izraeliek és a Hamásszal kötött tűzszünet is ilyenkor egy nappal meghosszabbodik. Ez a magyarázata annak, hogy miért eleve 300 palesztin nevét hozták nyilvánosságra, miközben az eredeti megállapodás csak a feléről szól. Ez azt is jelenti, hogy Izraelben úgy számolnak, hogy a Hamász összesen 100 túsz elengedésében gondolkodik, így a megkötött tűzszünet sem lehet hosszabb kilenc napnál.

Hogy turnusonként konkrétan kik lesznek azok a palesztinok, akik kiszabadulhatnak, arról minden egyes esetben a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, a védelmi miniszter Joáv Galant és az egységkormány legtekintélyesebb ellenzéki minisztere, Beni Ganc döntenek majd, ahogyan arról is, hogy meddig tartson a tűzszünet.

Izrael elutasította azon fogvatartottak elengedését, akiket gyilkosság miatt zártak be, ám a gyilkossági kísérletet elkövetőktől, a nem halállal végződő terrorcselekmények végrehajtóin át a kevésbé súlyos vádak miatt (rongálás, gyújtogatás, kődobálás, törvénytelen gyülekezés, rendőri munka akadályozása stb.) rács mögé került rabokig simán bárki bekerülhet a szabadulók közé.

A nők közül például felkerült a szabadulók listájára Miszun Mussza, akit még 2015-ben ítéltek 15 év börtönre, amiért késsel támadt egy izraeli katonára Jeruzsálemben. Egy másik szabaduló Mara Bakir, akit 2015 októberében vettek őrizetbe, miután a 16 éves lány leszúrt egy határőrt. Akkor 8 és félév börtönre ítélték. Szabadulhat Aszra Dzsabasz is, aki egy autójában elhelyezett gázpalack felrobbantásával próbált meg öngyilkos merényletet elkövetni. A robbanásban egy izraeli katona és Dzsabasz is súlyos sérüléseket szenvedtek, de mindketten túlélték, így a nőt 11 évre ítélte egy izraeli bíróság.

A palesztin fogvatartottak egy jó része a Hamász, a Fatah, az Iszlám Dzsihád, vagy a PFSZ tagja, de sokan vannak, akik szervezettől függetlenül cselekedtek és olyanok is vannak nagy számban, akiket bírósági ítélet nélkül tartanak fogva.

A Human Rights Watch szerint Izraelben közel 7000 palesztint tartanak fogva, köztük 200 nőt és 60 gyereket. A palesztin gyerekekre is katonai törvények vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy éjnek évadján elhurcolhatják őket és a szüleik, illetve ügyvéd jelenléte nélkül is vallathatják őket, továbbá bírói végzés nélkül is hosszú ideig fogva tarthatják őket meglehetősen enyhe kihágásokért is, mint amilyen például a kődobálás.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!