Akár egy horrorfilm helyszíne is lehetne az a kénes levegőjű barlang Görögország és Albánia határán, amelyben legalább 111 ezer pók él együtt, olyanok is, amelyekről eddig nem gondolták, hogy kedvelik a többi nyolclábú társaságát.
Látszólag szándékosan nem bántja a hálójába akadt, világító szentjánosbogarakat egy pókfaj – a kutatók szerint a fényével gyűjthet több prédát.
Bonyolult génszerkesztésnek vetettek alá néhány pókot. A cél az volt, hogy a szokottól eltérő pókselymet produkáljanak, vagy kiderüljön, mi történik akkor, ha „kikapcsolják” a szemek kifejlődéséért felelős gént.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) önkéntesek bevonásával mérte fel 2023 tavaszától őszig a magyar kertek póknépességét: a Pók-Háló néven futó kutatásba több száz kertregisztráció és több ezer fotó érkezett az ország minden tájáról. A civil segítők feladata az volt, hogy lencsevégre kapják a nyolclábúakat.
Többségében éjszakai életmódot folytatnak az újonnan felfedezett pókok, melyek hálót sem szőnek – több évtizedbe telt az összes példány leírása.
Minden bizonnyal komoly riadalmat keltett az a vadászpók, ami egy Afrikából hazatért személy bőröndjéből jött elő Skóciában.
A hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói legújabb vizsgálatuk alapján.
A pókok rángatóznak alvás közben; kutatók valószínűsítik, hogy álmodnak. A felismerés igazolhatja, hogy az álmok az állatvilágban sokkal gyakoribbak lehetnek, mint ahogy eddig sejtettük.
Sokan megijedtek a nagy számban előforduló pókoktól a Heves megyei Tarnazsadányban. A polgármester a Facebook-on írt a riadalomról. A kérdéses fajtákról, a szongárai és a pokoli cselőpókról azonban kiderült, hogy bár megfogva őket haraphatnak, de veszélytelenek az emberre, ráadásul védettek is.
A színész egy filmjében pókölőt játszik, amely szerep a kutatók szerint nagyon hasonlít a Tarantobelus jeffdanielsi nevű parazita viselkedésére.
Az évnek ebben a szakában kezdődik a pókszezon, amikor a lakásban (esetlegesen) megbúvó hímek útra kelnek.
A látvány horrorfilmbe illő.
A hatalmas hálót szövő pókok emberre elvileg nem veszélyesek, de elég kísérteties a látvány.
Nem csak a házon kívüli, az otthonon belüli ökoszisztémának is fontos részei a pókok.
Egy új tanulmány szerint a közösségben élő pókfajoknál a "nagynénik" feláldozzák magukat testvéreik utódaiért: táplálják őket, akár saját testükkel is.
Több embert öltek meg a lovak Ausztráliában az elmúlt években, mint az összes mérgező állat együttvéve - mutatja egy kutatás.
A pókok sokkal jobban félnek az embertől, mint fordítva: ezért is van az, hogy lényegesen kevesebb a valódi pókcsípés, mint azt általában hiszik.
Régóta ismert tény, hogy a nősténypókok közül sokan a párzás előtt vagy után megölik a hímeket. A Pittsburghi Egyetem kutatói most kiderítették, hogy a kannibalizmusnak gyakorlati haszna is van, a hímeket felfaló nőstények ugyanis több utóddal dicsekedhetnek. A kutatásról az Animal Behaviour című folyóiratban jelent meg tanulmány.
Egyelőre örülhetünk a januári tavasznak, de lehet, hogy ez nem sokáig lesz így.
Az egyes pókhálókban látható X-et formáló sűrűbb szövésű részeket hálóik megóvására fejlesztették ki a pókok - állítják ausztrál kutatók.
