A görög-albán határ mentén egy koromsötét barlangban fedezték fel a világ legnagyobb pókhálóját, egy – a The Independent hasonlatával élve – 106 négyzetméteres pókmegapoliszt. A háló egy keskeny, alacsony mennyezetű átjáró fala mentén húzódik a barlang bejárata közelében, több ezer egyedi, tölcsér alakú háló foltjaiból áll, és mintegy 111 ezer pók szövi. A méreteken és a zord viszonyokon túl a leginkább zavarejtőbb jellegzetesség az volt, hogy az óriáshálót több különböző fajhoz tartozó egyedek készítik, ráadásul ebben az esetben olyan fajokról van szó (Prinerigone vagans, azaz házi zugpók, illetve a Tegenaris domestica, amelynek nincs hivatalos magyar elnevezése), amelyek általában magányosan élnek, a felszínen soha nem hoznak létre kolóniákat.
Érdekes kérdés, hogyan élhetik túl a pókok a barlang zord körülményeit, napfény nélkül és magas mérgező hidrogén-szulfid gázszint mellett. Azt találták, hogy a barlangrendszerben tenyésző mikrobákat apró szúnyogok fogyasztották el, amelyek viszont csapdába estek az óriási hálóban, bőséges táplálékforrást biztosítva a pókoknak. Ezek a szúnyogok pedig fehér mikrobiális biofilmekkel – nyálkás váladékokkal, amelyek megvédik a mikroorganizmusokat a környezetükben lévő veszélyektől – táplálkoznak a barlangban található ként oxidáló baktériumoktól. A pókok kénben gazdag étrendje befolyásolja mikrobiomjukat, aminek következtében jelentősen kevésbé változatosak, mint a barlangon kívül élő, ugyanazon fajhoz tartozó pókok mikrobiomja – derült ki a béltartalom elemzéséből.
A Kén-barlangban található koloniális pókháló
Subterranean Biology/Marek Audy
A kutatócsoport DNS-elemzése azt is kimutatta, hogy a pókok különböztek a barlangon kívüli rokonaiktól, ami arra utal, hogy alkalmazkodtak a barlang egyedi környezetéhez. „A Kén-barlang pókkolóniája az egyik legnagyobb valaha dokumentált, és az érintett fajokról korábban nem volt ismert, hogy ilyen módon összegyűlnének és együttműködnének” – mondta el Urák István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem biológia docense, a Subterranean Biology folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője a Live Science-nek. „Ugyan mindkét faj széles körben elterjedt az emberi lakóhelyek közelében, de egyedülálló eset, hogy ilyen hatalmas számban élnek együtt ugyanazon a hálószerkezeten belül. Bár azt hihetnénk, hogy a dominánsabb faj vadászik a másikra, azonban a fényhiány ronthatja az állatok látását” – véli a biológus.
Bár a kutatók izgalmas új információkat tártak fel a Kén-barlang pókkolóniájáról, nem ők voltak az elsők, akik szemügyre vehették ezt az óriási hálót. Valójában a Cseh Barlangtani Társaság barlangászai fedezték fel 2022-ben az egyik expedíciójuk során. Mintákat szedtek ki a hálóból, amelyeket Urák elemzett, mielőtt saját expedíciójára indult volna a Kén-barlangba.
„A természet még mindig számtalan meglepetést tartogat számunkra. Ha megpróbálnám szavakba önteni az összes érzelmet, ami átjárt, amikor megláttam az óriási pókhálót, a csodálatot, a tiszteletet és a hálát emelném ki. Át kell élni, hogy igazán megértsük, milyen érzés” – mondta a kutatásvezető.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
