Először alkalmazták pókokon a CRISPR nevű génszerkesztési eljárást – méghozzá egy igen különleges cél érdekében. A génszerkesztett pókok szövőmirigye ugyanis pirosan fluoreszkáló pókhálót (pókselymet) bocsát ki. Pirosat. És ha ez nem lenne elég, néhány pókot úgy szerkesztettek, hogy ne legyenek szemeik.
Mint a Gizmodo kifejti, a CRISPR-Cas9 egyfajta „genetikai olló” – a módszer segítségével forradalmasítani lehet a betegségek kezelését, valamint az emberi genom vizsgálatának képességeit. Az eljárást növények és állatok genomszerkesztésére alkalmazzák, most pedig egy közönséges házi pók – Parasteatoda tepidariorum – génállományát módosították vele.
A dolog kihívást jelentett a tudósok számára. Sok pók például előszeretettel fogyasztja el a fajtársait, így nehéz szaporítani őket. Ráadásul a genomjuk is nagyon összetett, mivel a pókevolúció hajnalán megkettőződött.
Voltak tehát nehézségek, és néhány korai kudarc is, de végül sikerült a CRISPR-Cas9 segítségével egy vörös fluoreszkáló fehérje génjét beültetni nem megtermékenyített pókpetékbe.
Persze, ezt egyszerűbb volt kigondolni, mint kivitelezni. A folyamathoz ugyanis a kutatók el kellett, hogy altassák a nőstény pókokat, majd egy apró tűt kellett a potroh-részbe szúrniuk. Felépülést követően ugyanazon faj hím példányaival párosították őket. A következő pókgeneráció tagjai színes, fluoreszkáló pókhálót produkáltak, így sikerült a pókok genomjának szerkesztése.
Van azonban még valami: a kutatók a CRISPR-KO-génszerkesztést is megkísérelték, amivel ki lehet iktatni bizonyos géneket. A kísérletekben konkrétan az „so” nevű géneket deaktiválták, ami a szem kifejlődéséért felel. Vagyis hát, felelne: a kísérlet ebben az esetben is sikeres volt, az eljárás alá vetett pókok utódai szem nélkül, vagy legalábbis kevesebb szemmel (nem) látták meg a napvilágot.
De visszakanyarodva az első kísérlethez, a dolog mozgatórugója, hogy a pókháló – pontosabban, a pókselyem – erősebb az acélnál, könnyű, és nehezen szakad, ami jól jöhet a ruhák és a sebészeti varratok esetében. És ha ezt még színezni is lehet, az csak hab a tortán – ki tudja, mit hoz a jövő a területen. A kutatók az Angewandte Chemie tudományos folyóiratban mutatták be a vizsgálati eredményeiket.
(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
