Ismeri az elektromos rovarcsapdákat, amelyek az UV-fény segítségével csalogatják oda a rovarokat a végzetes, elektromosságot tartalmazó rácshoz? Most kiderült, hogy hasonló módszert alkalmaz egy pókfaj is ahhoz, hogy hálójába csalogassa az áldozatait – persze, az elektromosság nélkül.
Egy friss, ökológusok által jegyzett kutatás rámutatott: a Psechrus clavis nevű pókfaj példányai a szentjánosbogarakat „használják” ahhoz, hogy a fényükkel odacsalogassák a prédáikat a hálójukhoz. Munkamegosztásról azonban szó sincs, a szerencsétlenül járt szentjánosbogarakat voltaképpen rabszolgaként alkalmazzák ezek a pókok. (A nevezett bogarak eredetileg párkereséshez használják ezt a fényt.)
Mint a Gizmodo a Journal of Animal Ecology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány nyomán kifejti: megfigyelések és laboratóriumi kísérletek is rávilágítottak, hogy a szentjánosbogarak fénye javítja a „vadászat” sikerességét. Az igazsághoz tartozik, hogy ezt a viselkedést már másodjára figyelték meg a kutatók – az újdonság az, hogy ezúttal egy teljesen másik pókfajnál.
A szakemberek figyelmét az keltette fel, hogy míg a többi, hálójukba akadt táplálékot azonnal elfogyasztották a pókok, a szentjánosbogarakat nem bántották. Amikor a hálójukba repültek, a pókok egyszerűen ott hagyták őket nagyjából egy óráig; esetenként még oda is mentek hozzájuk, hogy megnézzék, élnek, valamint fénylenek-e még.
Ez a kutatók számára szokatlan volt, már csak azért is, mert tudták: nem azért történik ez, mert nem szívesen fogyasztják el ezeket a bogarakat. Épp ellenkezőleg. Hogy kiderítsék, mi állhat a háttérben, inkább vizsgálódni kezdtek: jár-e valamilyen evolúciós előnnyel az, hogy csapdába ejtik ezeket a fénylő bogarakat?
Ehhez LED-fényforrásokat készítettek, amelyek hasonló fényt bocsátottak ki, mint a szentjánosbogarak – majd ezeket a lámpákat a pókhálókra helyezték. Mint kiderült: az ilyen hálók háromszor több zsákmányt vonzottak, mint azok, amelyeknél semmiféle fényforrás nem volt.
Ami méginkább meglepő, az az, hogy amikor a zsákmányok csak szentjánosbogarak lehettek, a LED-es hálók tízszer többet vonzottak belőlük, főleg hímeket – ami arra utal, hogy a szentjánosbogarak a fényt a párjuknak hitték.
Persze, azt a kutatók is elismerik, hogy a mesterséges fény nem reprodukálta teljesen élethűen a valós körülményeket – az ilyen, terepen végzett vizsgálatok ráadásul problémásak is lehetnének, hiszen sok szentjánosbogárfaj védett.
Elég valószínű, hogy a pókok nem csupán a bogarak fényét szeretik nézni, hanem érzékelnek valamennyit az abból fakadó többlet-prédából is, ezért sem bántják őket egy ideig. A pontos válaszért azonban meg kéne kérdezni őket, ami, hát, egyelőre eléggé nehéz lenne.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
