Jövő hétfőn felfüggeszthetik Völner Pál fideszes képviselő mentelmi jogát, mivel a gyanú szerint megvesztegette őt a Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, és a korrupciós ügyben több végrehajtó érintett. De mitől számít akkora üzletnek a végrehajtói tevékenység, hogy sokmilliós kenőpénzeket fizetnek egy praxisért? A témáról Szender Zoltán ügyvéddel beszélgettünk.
Már folyik a nyomozás annak a hatalmas számlagyárnak az ügyében, amely egy olyan informatikai vállalat árnyékában működött, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését. Hadházy Ákos ellenzéki képviselő úgy tudja, hogy „a szálak igen magasra érnek”.
Völner Pál személyében a rendszerváltás utáni politikusgeneráció legmagasabb – miniszterhelyettesi – rangú aktív kormánytagja bukott meg, miután az ügyészség gyanúja szerint kenőpénzt fogadott el végrehajtóktól.
Kedd reggel kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál igazságügyi államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután a gyanú szerint rendszeresen 2-5 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Völner Pál lemondott államtitkári posztjáról, a vádakat viszont tagadja. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondja, az ügyészség által megfogalmazott gyanú a legősibb korrupciós modell, ennél a Simonka- és Boldog-ügy is szofisztikáltabb.
Megnéztük, mi olvasható ki a vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál vagyonnyilatkozataiból, amelyeket az Országgyűlésnek adott le.
Völner Pált azzal gyanúsítják, hogy milliós összegeket fogadott el rendszeresen Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.
Völner a Legfőbb Ügyészség szerint rendszeresen pénzt fogadhatott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.
Éppen a benzinár-befagyasztó kormánydöntés – és a részvényárfolyam bezuhanása előtt – értékesített 75 ezer MOL-részvényt a cég vezérigazgatója. Az ellenzék bennfentes kereskedelemre vonatkozó gyanúját a legfőbb ügyész feljelentésként értékelte, az ügy már a nyomozóknál van.
Rendre intették a független parlamenti képviselőt, aki szintén rendre intette az ügyészséget.
Simonka volt cége a képviselő által elért jogszabály-módosításra hivatkozva szerette volna elkerülni a szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizetését.
Az úgynevezett „áprilisi törvényeket” Fleck Zoltán jogász-szociológus vezetésével dolgozzák ki, de a programot a pártoknak kell jóváhagyniuk.
Arra reagáltak, hogy az Európai Bíróság szerint súlyosan megsértette az uniós jogot a Kúria, és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot.
Súlyosan megsértette az uniós jogot a Kúria és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot – ezt állapította meg az Európai Bíróság. Sőt, azt is kimondták, hogy a magyar igazságszolgáltatás csúcsszervei a magyar bírói függetlenségre is veszélyt jelentenek.
Orbán Viktor úgy játszadozik a független intézmények vezetőinek kinevezésével, cserélgetésével, hogy a jelenlegi hatalom befolyását fenntartsa arra az esetre is, ha elveszíti a választásokat.
A miniszter szerint a javaslat csak az eddigi szabályozás pontosítása. Ami egyébként úgy szól, hogy a legfőbb ügyészt csak kétharmados többséggel lehessen felmenteni.
Azzal indokolják, hogy ha a megválasztásához minősített többség kell, akkor az eltávolításához is legyen ugyanez előírva.
A legfőbb ügyésznek üzent egy rövid, de velős mondattal az egykor Borkai Zsolt győri polgármestert lebuktató Ördög ügyvédje.
Hadházy Ákos hosszú levezetésben érvelt amellett, hogy a plakátkampány felveti a bűncselekmény gyanúját, de a rendőrök nagyon hamar elutasították a feljelentést.
Az az ügyészség, amihez Magyarország nem csatlakozott.
