Hat írásbeli kérdéssel fordult Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez a „Híd a munka világába” program ügyében.

A NAV 2016 óta folytat nyomozást a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyben 1,6 milliárd forintnak kelhetett lába, miközben az eredeti célt, hogy a romák könnyebben tudjanak dolgozni, nem sikerült elérni.

Öt éve tart a nyomozás a Híd a munka világába ügyében, de még mindig nem jutott el Farkas Flóriánig

Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.

A képviselő arra volt leginkább kíváncsi, hogy

• miért tart még az ügy, miért nem találták meg a felelősöket?
• az ügyben pontosan milyen nyomozási cselekmények, bizonyítási eljárások, fejlemények, vizsgálatok, elemzések történtek? Ezeknek mi az érdemi szakmai eredménye?
• milyen konkrét technikai akadályok, eljárásjogi, vagy más szakmai problémák akasztják meg, hátráltatják és késleltetik az eljárás lefolytatását?
• mi indokolta a nyomozás határidejének a meghosszabbítását?
• mikorra várható az ügyben az ügyészség érdemi és végleges állásfoglalása és szakmai döntése?

Polt Péter a válaszában jelezte, hogy „bonyolult ténybeli és jogi megítélésű” az ügy.

A legfőbb ügyész szerint a nyomozó hatóság szerteágazó vizsgálatot folytatott le: speciális szakértelmet igénylő kérdések miatt igazságügyi informatikai, ingatlanforgalmi és audiovizuális gazdasági szakértőt rendelt ki, az érintett ingatlanoknál szemléket tartott, 20 alkalommal kutatást végzett és jelen időpontig 110 tanút hallgatott ki, valamint elvégezte a gyanúsítottak kihallgatását is.

Polt arra is kitért, hogy a vádemelésnek a nyomozás határidején belül kell megtörténnie, de

az ügyészségnek tekintettel kell lennie a gyanúsítottak jogaira, biztosítania kell, hogy a gyanúsított és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy hónappal teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.

Azt is hozzátette, hogy a tisztességes eljárás követelménye miatt ésszerű időt kell biztosítania az esetleges gyanúsítotti és védői indítványok elbírálására és teljesítésére is.

A 2013-ban indult Híd a munka világába elnevezésű program szabálytalanságaira 2015 elején fény derült, amikor a még LMP-s (ma független) Hadházy Ákos bemutatta, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) sok más nehezen magyarázható tétel mellett drága autókra, és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott (száz)milliókat. A programot felügyelő (akkoriban Balog Zoltán vezette) Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén lefújta a projektet, és a szociális szövetkezetalapításra kiutalt 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot.

Az ügyben 2016 elején indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt. Az ügyben eddig összesen öt embert hallgattak ki gyanúsítottként.

Egyelőre annyi biztos, hogy az öt kihallgatott között nincs ott a program ötletgazdája és levezénylője, a visszaélések idején az Országos Roma Önkormányzatot vezető Farkas Flórián. A fideszes országgyűlési képviselőt ugyanis mentelmi jog védi, kihallgatásához a legfőbb ügyésznek ki kellett volna őt kérnie a parlamenttől.