Polt Péter szerint a Völner–Schadl-ügy mutatja, hogy az ügyészség harcol a korrupció ellen

Polt Péter legfőbb ügyész ezúttal Szabó Tímeának, a Párbeszéd frakcióvezetőjének kérdéseire válaszolt.

  • hvg.hu hvg.hu
Polt Péter szerint a Völner–Schadl-ügy mutatja, hogy az ügyészség harcol a korrupció ellen

Schadl-Völner-ügy

Máig nem tudjuk pontosan, ki lehet "Tóni, Barbara és Ádám", de legalább azt már sejtjük, hova tűnt Schadl György kisrepülője és luxusautói. Számos kérdőjel maradt még az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében (amibe a végrehajtói kamara elnöke mellett Völner Pál igazságügyi államtitkár is belebukott), ezeket igyekszünk tisztázni, tartsanak velük!

Vadai Ágnes után ezúttal Szabó Tímeának válaszolt Polt Péter legfőbb ügyész, akit a Völner–Schadl-botrány apropóján kérdezett meg a Párbeszéd frakcióvezetője. Szabó arra volt kíváncsi, Poltot személyesen milyen felelősség terheli a korrupciós helyzet romlása miatt, a Transparency International kutatása szerint ugyanis egyre rosszabb a helyzet Magyarországon – hazánk jelenleg a második legrosszabb helyen áll az Európai Unióban.

Polt Péter szerint a kérdésre nem neki kellett volna választ adnia, hiszen a személyes felelősségét nem neki kell véleményeznie. Hozzátette: a Transparency International elemzése egy bizonytalan mutató, így nem tükrözi a valóságot.

Szerinte mindezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt hat évben több parlamenti képviselő ellen indult korrupció miatt eljárás, mint a rendszerváltás első 25 évében. Mint válaszában írta, a Völner–Schadl-ügy is épp ezt támasztja alá.

A legfőbb ügyész azt is megjegyezte, hogy szerinte csupán percepció, hogy az egyetemi vizsgákat, diplomákat az állami vezetők pénzért adták volna. Emellett szerinte arra sem merült fel adat, hogy állami vezetők bírókat kívántak megfélemlíteni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a nyomozati anyagok alapján Schadl bosszúhadjáratot indított egy bíró és egy végrehajtó ellen, Völnerre hivatkozva kampányolt a félreállításukért.

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.