Megfosztotta a büntethetőség korlátját jelentő képviselői mentelmi jogától az Országgyűlés a fideszes Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát, Varga Judit miniszter helyettesét. Szórványos, halk taps is hallatszott az ülésteremben, miután a jelen lévő – kizárólag kormánypárti és exjobbikos függetlenek, valamint a német nemzetiségi képviselő – képviselők

128 igen szavazattal, nem és tartózkodás nélkül felfüggesztették Völner Pál fideszes képviselő mentelmi jogát.

A határozathozatal előtt Hargitai János, az Országgyűlés Mentelmi Bizottságának fideszes elnöke ismertette az előzményeket. Eszerint Völner mentelmi jogát hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt kérte Polt Péter legfőbb ügyész felfüggeszteni. A szavazásnál az érintett, Völner Pál nem volt jelen az ülésteremben, de Hargitai emlékeztetett, hogy előzőleg küldött a bizottságnak egy levelet, amelyben az ügyészségi indítványt részben valótlannak nevezte. Az indítványt egyébként részben konkrét összeadási hibák miatt Hargitai sem nevezné „tűpontosnak”, mégis egyhangúlag a bizottság a felfüggesztést javasolta.

„Völner Pál nincs jelen, így nem tud a hozzászólás lehetőségével élni” – állapította meg az ülésvezető elnök.

Völner Pál neve az utóbbi évek egyik legnagyobb és legmagasabb rangú kormányzati szereplőjét elérő korrupciós ügyében bukkant fel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart érintő korrupciós botrány érintettjeként. Az ügy kulcsszereplője Völner és a kar már előzetesben lévő elnöke, Schadl György.

Mint a hvg.hu megírta, hét végrehajtói pályázat eredményében lehet benne a kezük, de állítólag egy oktatási cégtől is kaptak volna egy rakás pénzt, és úgy tűnik, azon is ügyködhettek, hogy zsíros pályázati pénzeket szerezzenek egy kamugyanús „vízüzemű motor” révén. A gyanú szerint

Völner Pálnál mintegy 83 millió, Schadl Györgynél pedig több mint 800 millió forintnyi vesztegetési pénz landolhatott.

A hét végrehajtó, az oktatási cég és a „vízüzemű motor" - erről szólhat Völner és Schadl sok százmilliósra becsült korrupciós ügye

Hét végrehajtói pályázat eredményében lehet benne a kezük, de állítólag egy oktatási cégtől is kaptak volna egy rakás pénzt, és úgy tűnik, azon is ügyködhettek, hogy zsíros pályázati pénzeket szerezzenek egy kamugyanús "vízüzemű motor" révén. Völner Pálnál jó 83 millió, de Schadl Györgynél több mint 800 millió forintnyi vesztegetési pénz landolhatott.

A Polt Péter legfőbb ügyész által a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó kérelemben írtak szerint a fenti tíz- és százmilliók mind korrupciós pénzek. Ahogy ebből is látszik, Völner „jutaléka” aprópénz lehetett ahhoz képest, amennyin Schadl és társai osztozhattak, hiszen egy évi akár százmilliós profitot termelő végrehajtói praxis ára a hvg.hu információi szerint 40–80 millió lehetett:

Völner "jutaléka" aprópénz lehetett ahhoz képest, amennyin Schadl és társai osztozhattak

A vagyonosabbak egy összegben fizettek az évi akár több százmilliós profitot termelő bírósági végrehajtói praxisokért, a kispénzűek részletfizetést kaptak - a hvg.hu értesülései szerint így működött a vesztegetés a bírósági végrehajtói karnál, amelynek elnökét és több tagját letartóztatták, a botrányba pedig belebukott Völner Pál államtitkár, aki - ha bűnösnek találják - 5-10 évet is kaphat.

Völner mentelmi jogát az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága is felfüggesztésre javasolta, ami nem meglepő, hiszen évtizedes gyakorlat, hogy közvádas bűncselekmény gyanúja esetén kiadják az érintett képviselőt a hatóságoknak.

Érdekesség, hogy Völner Pál már a második igazságügyi államtitkár, aki a bírósági végrehajtókkal kapcsolatos botrányba bukik bele. Patyi Gergelynek 2015-ben az lett a veszte, hogy kiderült: egyik ismerősének cége kapta feladatul a végrehajtói kamara átvilágítását. Az 5,6 millió forintos megbízást a tárca végül visszavonta, Patyi pedig lemondott.

Ennél rosszabbul járhat Völner, őt akár 5–10 évre is lecsukhatják. Mentelmi jogának felfüggesztése után először is gyanúsítottként hallgatják ki majd, ő pedig panasszal élhet a gyanúsításközlés ellen, valamint tehet vallomást is, de meg is tagadhatja azt. Akárhogy is tesz, ezután őrizetbe vehetik, de legfeljebb 72 órára.

Közben az ügyészségnek kell döntenie arról, hogy indítványozza-e a letartóztatását. Ha igen, akkor a nyomozási bíró zártkörű meghallgatáson az ügyészség bizonyítékai alapján dönt erről. Völner első körben 30 napra kerülhet rács mögé, amit a 30 nap elteltével felülvizsgálnak, és ha a feltételek még mindig fennállnak, akkor újabb 60–90 napra elrendelhetik.