Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon hr-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak, vezetői asszisztensnek. És a jelmezek ellenére viszonylag kevés lesz közülük később tényleg űrhajós, kalauz – netán Szoboszlai Dominik.
A HVG Pszichológia podcast-csatornáján új minisorozat indult Megyeri Zsuzsanna pszichológus-családterapeutával. A kétrészes műsor fókuszában a mozaikcsaládok állnak.
A napokban véget ért olimpián és paralimpián a világ legjobb sportolói mérték össze a tudásukat, mindenki készült a nagy megmérettetésre, mégis csak egyetlen sportoló nyakában lóg a vágyott aranyérem. A sportversenyeken és az élet megannyi területén valóban léteznek dolgok, amik „fejben dőlnek el”, viszont sok mindenre nincs hatásunk, habár szeretnénk azt hinni, hogy van. Faludi Viktória tanácsadó pszichológus írása.
Ha nem is elemeztük ki, valószínűleg ösztönösen tudjuk, hogy a kutyánk valóban pihen-e. Egyes pózok pihentetőbbek, mint mások, és a legtöbb eb valamikor felveszi az alábbi pozíciókat. Részlet a Hogyan neveljünk boldog kutyát? című könyvből.
A maximalizmus a csőlátás és a hibakerülés spiráljának csapdájába csal bennünket. Miközben a tökéletességre törekszünk, nem vesszük észre a fontosabb megoldandó problémákat, és egyre szűkebb körű készségeink fejlesztésére korlátozzuk magunkat – mutat rá a neves szervezeti pszichológus, Adam Grant. Részlet a Rejtett potenciál című könyvből.
„Hiszek abban, hogy mindannyian jobbá szeretnénk tenni gyerekeink életét” – vallja Iben Dissing Sandahl, a Magyarországon is népszerű gyereknevelési könyvek szerzője. A dán pszichoterapeuta és író nemsokára online tart előadást a PszichoFeszten, ebből az alkalomból 12 idézetet választottunk tőle a vele készült interjúkból.
Egyre többen vesszük észre, hogy felnőtté válásunk rögös útján gyermeki énünk valahol lemaradt. Annyira siettünk belekezdeni a fontos és felelősségteljes felnőtt életszakaszába, hogy a bohókás belső gyermek talán még most is pillangók után szaladgál egy színes virágmezőn. Hol találunk rá ismét?
Egy helyben topog? Szinte nem hisz már semmiben? És ez már évek óta tart? De most eljött az idő, és elege van már ebből? Nem kell már ez a fajta élet? Akkor önnek íródott ez a cikk.
Az első pszichoterápiában való részvétel minden ember életében mérföldkő, éppen ezért erős érzelmek kiváltója is lehet. Milyen negatív gondolatok bukkanhatnak fel, és mit kezdjünk velük?
A traumákat meg lehet dolgozni, és van lehetőségünk egy minőségibb életre – derül ki a HVG Pszichológia podcast-csatornáján elérhető beszélgetéssorozat negyedik adásából. L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus részletesen beszél a trauma természetrajzáról, a bántalmazás öt típusáról és a kilábalás lehetőségéről.
Mik a jelei annak, hogy az anyánk átlépi vagy átlépte a szerető anyák és a nem szerető anyák közötti választóvonalat? Részlet Susan Forward nemzetközileg elismert terapeuta Anyák, akik nem tudnak szeretni című könyvéből.
Sok százféle van belőlük, bárkinek az életét megkeseríthetik, de a többségük viszonylag könnyen kezelhető. Egy, a különböző fóbiákról szóló új könyvből az is kiderül, melyikre van magyarázat, s milyen mániától szenvedtek, illetve szenvednek olyan ismert emberek, mint Alfred Nobel vagy Scarlett Johansson.
A gyerekeket természetes kíváncsiság hajtja a számok, a betűk világa felé. Ebben a korban az agysejtjeik közötti kapcsolatok túltermelődése jellemző, ami ráadásul nagyon gyors tanulást tesz lehetővé.
Ismerjük az érzést, amikor saját magunkat bizonytalanítjuk el, elhitetve magunkkal, hogy kevesebbet tudunk, értünk, érünk, egyszóval kisebbek vagyunk. Honnan jön ez a kíméletlen kritikus, és hogyan tudjuk megszelídíteni?
Természetesen a környezettől, a társadalomtól is függ, hogy mennyire könnyen megy az önelfogadás, majd az önfelvállalás.
Tartós párkapcsolatban előfordul, hogy olyan mértékben fordulnak egymás felé a pár tagjai, ami egyrészt elszigeteli őket másoktól, másrészt teljesíthetetlen elvárásokkal terheli meg a kapcsolatot.
Már a fogantatásunk pillanatától kezdve családunk projekcióival találjuk magunkat szemben. Például elneveznek minket, vezeték- és keresztnevet kapunk. A pszhichogeneológia – egy pszichoterápiás módszer, amely segít a saját szolgálatunkba állítani családunk történetét – egyik első lépése ezért épp a keresztnév vizsgálata. Szerkesztett részlet Chantall Rialland A bennünk élő család című könyvéből.
Műfajából adódóan a zugevés rejtett zavar, így gyakran válik krónikussá – sok érintett a pszichológiai tanácsadás során arról számol be, hogy évek, évtizedek vagy akár gyermekkora óta jelen van az életében. Hogyan tudunk belőle kigyógyulni?
A kenyér az élet, az otthon és a bőség szimbóluma, de egyszersmind kifejezheti a személyiséget, válhat szorongás vagy bűntudat forrásává és jelezheti, éppen milyen életszakaszban vagyunk, melyik társadalmi rétegbe tartozunk. Tűzijáték után egy kis gasztropszichológia.
Minden családnak vannak dédelgetett ételreceptjei (sőt mint látni fogjuk: ételei), amelyek generációról generációra adódnak át. A kellemes íz csak egy dolog a vonzerejükben. Mi teszi ki a többit, miért ragaszkodunk annyira hozzájuk?
