Az érzelmi egészségnek semmi köze ahhoz, ki mennyire intelligens, vonzó, törekvő vagy gazdag. Lehet, hogy a nagy teljesítményt nyújtóknak kevesebb az esélyük rá. Az érzelmileg egészséges emberek közül sokan kevés fizetéssel és alacsony státussal járó munkát végeznek, mégis inkább ők élnek igazán.
A mérgező anya-lánya kapcsolatokat vizsgálja a magyarul most megjelent, Anyák, akik nem tudnak szeretni című kötetében a nagy hatású amerikai pszichológus, Susan Forward.
Nem véletlen, hogy oly sokan választják a holisztikus megközelítést, ha a testi-lelki-mentális egészség a tét.
Dániában létezik egy kifejezés olyan helyzetekre, amelyek nem érintenek meg túlságosan érzelmileg. Ez a szó abban segít, hogy könnyebben továbblépjünk, és ne vegyük magunkra a helyzeteket – mutat rá Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta Kamasznevelés dán módra című könyvében. Részlet.
Igazi átalakulást és harmóniát hozhat, ha kapcsolódunk gyermeki énrészünkkel, és megfelelő támogatással, fegyelmezéssel és ráhangolódással gondozzuk – állítja Tiffany Trieu amerikai-vietnámi író, aktivista.
Mikor sétált utoljára erdőben? Pedig régóta tudjuk, hogy az erdő hangjai, a fák illata, a leveleken játszó napfény, a friss, tiszta levegő nyugalmat áraszt. Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány igazolja, hogy jelentős egészségügyi előnyökkel jár a tudatos séta az erdő békés légkörében.
Nyaranta, bár a pokoli hőség néha megakadályoz ebben, sokkal több lehetőségünk van a szabadban lenni, és ezt érdemes kihasználni. Szinte nincs is olyan védőfaktor, amely ennél univerzálisabban javítaná a mentális és fizikai jóllétünket. De miért ennyire pozitív a természet hatása? Számít-e, hogy tenger mellett vagy a hegyekben töltekezünk? Tényleg érdemes rendszeresen megölelni egy fát? És mennyi időt kell legalább a szabadban lenni, hogy mérhető hatása legyen?
A hétköznapokban nem is sejtjük, mennyire fontos túlélésünk, boldogulásunk és boldogságunk szempontjából, hogy megértsük mások állapotát és motivációit. Hogyan működik mindez?
A szülők válása súlyos időszak a teljes család számára. Bármilyen komplikált is a helyzet, a szülők kötelessége, hogy lehetőségeik szerint megóvják a gyerekeket a stressztől és a szorongástól. Íme, néhány hasznos tanács.
Ferenczi Sándor a pszichoanalízis első és egyik legjelesebb hazai képviselője. Az analitikusok közül kitűnt érzékeny személyiségével, gazdag műveltségével és kreativitásával. Szerkesztett részlet a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című könyvből.
Hogyan él együtt gyermeki és felnőtt énünk? Honnan jönnek a mindent elsöprő érzelmek? Hogyan gondolkodhatunk úgy a belső gyermekről mint metaforáról? Feldmár András beszélgetése Huszár Annamáriával, a Feldmár Intézet terapeutájával.
Meddig vagy a saját nagymamád vagy az apád? Meddig van ereje a múltnak, és honnan tud gyengülni, változni ez az erő? A múlt bábjai vagyunk csupán, vagy felelős, gondolkodó lények?
Hogyan ismerhetjük és érthetjük meg igazán a legbensőbb érzéseinket? Egy különleges önfeltáró és önnevelő technika, a „belső gyermek” módszer egyszerű és játékos lépésekkel segít ebben a folyamatban. De ki az a belső gyermek, miért jó megbarátkozni vele, hogy lehet gyermeki énünkkel minőségi időt tölteni, és mi köze mindennek a transzgenerációs traumákhoz?
Általános tapasztalat a pszichológusi praxisokban, hogy megnövekedett az igény a traumaterápiákra. A tájékozódás azért is fontos, mert a traumák feldolgozására nincs univerzális recept, sem instant megoldás, függetlenül a módszertanok hatékonyságától és népszerűségétől. A technikánál pedig talán még fontosabb a terápiás kapcsolat és a megfelelő szakember.
Fájdalmas és stresszkeltő szülőként azt érezni, hogy kamasz gyerekeink cserben hagytak bennünket, és már nem figyelnek ránk többé. Mit tehet ilyenkor a szülő? Részlet Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta Kamasznevelés dán módra című könyvéből.
Testi betegségek megjelenését, fellángolását is előre jelezhetik elborzasztó álmaink, módosult tudatállapotaink – állítja egy új brit kutatás.
Miért kedvelik az emberek egyes ismerőseiket jobban másoknál? – teszi fel a kérdést kultikussá vált, nemrégiben kibővített és átdolgozott, A társas lény című könyvében a szociálpszichológus Elliot Aronson. Részlet a kiadványból.
Mind a mai napig működnek Amerikában a zűrös tinigyerekek problémáit „kikezelni” hivatott táborok, amelyek jó részéről már rég kiderült, hogy azokban mindennaposak az abúzusok, a szexuális zaklatások, a testi és lelki fenyítések, sőt több haláleset is kapcsolódik a programokhoz. Most egy dokumentumfilm mutatja be a „problémás tiniiparágat”.
Sokféle sportolót láthatunk az olimpián, ám abban alighanem hasonlítanak, hogy valamiképpen mind a tökéletességre törekszenek. De létezik-e „egészséges” perfekcionizmus? Hogyan tudják az élsportolók elkerülni a görcsös hibakeresést? Mi a hozzátartozók és a közönség felelőssége a sportolók mentális jóllétében? És miért fontos az átlagembernek e téren is tanulni a versenyzőktől?
Lelkünk egészségének nélkülözhetetlen eleme, hogy miként viszonyulunk a boldog és boldogtalan állapotokhoz. Sokszor elég tisztában lenni a realitással, és lelki munkát végezni a cél érdekében. Persze ez sem mindig könnyű.
