Gyakori menekülési út a csendes felmondás, ha egy munkahelyen nem megfelelő a kommunikáció, nem világosak az elvárások, és a munkavállalót már amúgy is kevés dolog motiválhatja. A csendes felmondás a kiégéshez vezető út egyik állomása lehet, amikor a dolgozó már csak a minimumelvárásokat teljesíti. De hogyan lehet elejét venni ennek a néma lázadásnak? Szakértőkkel jártunk utána.
A gyerekek a „kockázatos” vagy kalandos játékok során rengeteg információt gyűjtenek a világról és önmagukról – mutat rá Helen Russell brit újságíró új könyvében, amelyben az északi népek nevelési kultúráját mutatja be. Szerkesztett részlet a Hogyan neveljünk vikingeket? című könyvből.
Az ősidőkbe nyúlik vissza mély kapcsolódásunk a természethez, és a saját érdekünkben nagyon jól tesszük, ha a napjainkra igencsak kihűlt viszonyt újra felmelegítjük.
Komoly probléma, hogy míg az alkoholfogyasztással szemben túlzottan elnéző a társadalom, az alkoholbetegséget stigmatizálja. De miért kerül spirálba az, aki csak egy kicsit szeretné jól érezni magát az italtól? Mik a különbségek és a hasonlóságok a viselkedési addikciók és a szerhasználati zavarok között? És milyen addikciókra kellene a „száraz novemberhez” hasonló kampányokkal nagyobb társadalmi figyelmet irányítani?
„Az első és legfontosabb szabály, hogy nem szabad egyedül merülni” – mondja a világrekorder szabadtüdős merülő, de a hipnoterapeuta és a lelkipásztor hivatása is hasonló a sportolók segítőiékéhez. Mindannyian jelen vannak mások számára.
Bár van, aki nagyjából pontosan érzi, hogy mikor telik el egy óra, az agy nem időmérő szerkezet, egyedi módon követi az idő múlását. Erre utal amerikai kutatók legújabb vizsgálata, amelynek eredményei szerint az ember időérzékelése a tevékenységein és a tapasztalatain, nem pedig valamiféle belső órán alapul.
ADHD-s gyerekek agyának elemzése újabb eredményt jelenthet az érzelemszabályozási problémákat illetően.
Hogyan segíthet a fogyásban, ha megtanulunk a testünk jelzéseire figyelni?
Helen Russell brit újságíró, bestseller szerző új könyvében az északi népek nevelési kultúráját mutatja be a gyerekvállalás támogatásán keresztül az oktatáson át, egészen az optimális képernyőidőig. Szerkesztett részlet a Hogyan neveljünk vikingeket? című könyvből.
Mindenki tudja, milyen fontos a megfelelő időzítés. Mégis, mi minden akadályoz minket, hogy időben cselekedjünk? Miért maradunk például túl sokáig a rossz párkapcsolatban, ha nem érezzük jól magunkat? És miért lépünk ki túl korán az olyan viszonyból, aminek még időt kellene adnunk, hogy kibontakozhasson?
Többféle útja is van az önbizalom kialakulásának. Van, amiről felnőttként már lekéstünk, de semmi pánik, önbizalmunk, önbecsülésünk egy részét magunk is fejleszthetjük.
A képi tartalmakat könnyebb felidézni, mint a beszélgetést, a rajzos beszélgetés kreatívabbá és fókuszáltabbá tesz minket, firkálás közben pedig hatékonyabban jutunk el új felismerésekre – állítja a Coaching by Drawing™ módszer megálmodója. De miért hasznos, ha elképzeljük egy feladat teljesítését, és minek tegyünk közlekedésilámpa-skicceket a hűtőszekrény ajtajára?
Az egyik legnagyobb tabu még mindig a perinatális gyász: a szülők nem adhatnak utat fájdalmuknak, amikor meghal a magzatuk vagy a kisbabájuk. Pedig a továbblépéshez nélkülözhetetlen lenne veszteségük elismerése – derül ki Singer Magdolna író, mentálhigiénés szakember új podcast-sorozatának második részéből.
A transzgenerációs minták jelentős mértékben befolyásolják alapboldogságunk szintjét, ám minden esetben megvan a lehetőségünk arra, hogy elégedett életet éljünk – derült ki Nagy Henriett klinikai szakpszichológus, egyetemi docens a PszichoFeszten tartott előadásából.
Bár a szélsőséges szülői bevonódás a gyermekek sportéletébe egyszerre tűnik távolinak és rémisztőnek, napjainkban sajnos egyre gyakoribb – mutatnak rá a Sportpszichológia című könyv szakértő szerzői. Részlet.
Vajon mire figyelnek leginkább azok, akik online társkereső szolgáltatások segítségével akarják megtalálni leendő partnerüket? – tették fel a kérdést ausztrál szakemberek, akik egészen pontosan arra voltak kíváncsiak, hogy miként osztják meg vizuális figyelmüket férfiak és nők a profilokon látható arcok vonzereje, valamint a szöveges információként közölt foglalkozás és körülbelüli anyagi helyzet között.
Mindenki tudja, milyen fontos a megfelelő időzítés. Mégis, mi minden akadályoz minket, hogy időben cselekedjünk? Miért maradunk például túl sokáig a rossz párkapcsolatban, ha nem érezzük jól magunkat? És miért lépünk ki túl korán az olyan viszonyból, aminek még időt kellene adnunk, hogy kibontakozhasson?
Abban a családban, ahol szenvedélybeteg valamelyik szülő, a gyerekek különféle szerepeket felvállalva próbálnak lavírozni, figyelmet szerezni vagy észrevétlenné válni. Melyik gyerekekből lehetnek később a munkamániások, és kikből a humoristák? Miért jó, ha vannak testvérek is az ilyen családokban? Milyen negatív következményei lehetnek felnőttként egy ilyen gyerekkornak, és milyen ajándékokat tapasztalhatnak meg az érintettek a gyógyulási folyamat során?
Meggyógyulhat-e egy szenvedélybeteg? Vagy nála is „tünetváltás” következik be, azaz kigyógyul ugyan az egyik szenvedélybetegségéből, de másik alakul ki?
Szabadság, önismeret, tudatos gyereknevelés és karrierépítés, traumával való megküzdés – csak néhány nagy téma azokból, amiket szakértő előadók jártak körbe a minapi PszichoFeszten, a HVG Pszichológia egynapos rendezvényén. A többtucatnyi előadás és workshop résztvevői egyebek mellett azt is megtudhatták, miért nem érdemes növelni az „énidőt”, kik képesek a valódi poszttraumás növekedésre, melyik gyerekből lesz „hős” vagy „bohóc”, és kik eszik el a mentesen táplálkozók elől az ebédjüket.
