Próbáljon visszagondolni arra az utolsó napra, ami nem volt tele tennivalóval, nem kellett senkivel találkoznia, vagy nem kellett sehova se elmennie. Mikor volt? Tegnap? A múlt héten? Vagy ennél sokkal régebben?
A legtöbb ember számára a modern élet pontosan erről szól: egyik nap a másik után, tele teendőkkel, találkozókkal.
Nemrég szingapúri társadalomtudósok foglalkoztak ezzel a kérdéssel, eredményeiket pedig a Behavioral Sciences című tudományos lapban tették közzé. A szakemberek korábbi tanulmányokat és elméleteket vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy fajunk gyors fejlődésével egyszerűen nem tudott lépést tartani sem a testünk, sem pedig az elménk.
A kutatók szerint az emberek úgy fejlődtek ki, hogy be tudjanak illeszkedni az ismerős emberekből álló kis csoportokba, és reagáljanak a közvetlen, felismerhető fenyegetésekre. Ma azonban teljesen másként éljük az életünket:
hatalmas közösségekben, állandó kapcsolatokkal és számos más nyomással, ami fokozott versenyhelyzetet teremt és állandósít.
Ez az „evolúciós eltérés” jelentős fizikai és mentális nehézséget okoz, többek között elhízáshoz és szorongáshoz vezet – írja a Science Alert.
https://hvg.hu/tudomany/20260708_hosszu-elet-titka-idos-ember-szemelyiseg-viselkedes-pszichologia
„A stresszt, a magányt és a szorongást gyakran személyes vagy életmódbeli problémaként kezelik, de tükrözhetik az emberek életkörülményei és az elme, valamint a test fejlődése során kialakult körülmények közötti eltérést is” – véli Sarah Chan, a Szingapúri Műszaki Egyetem környezetpszichológusa.
A kutatók szerint az ember ösztönös reakcióját több százezer évnyi evolúció finomította, ám ez nem elegendő ahhoz a modern élethez, ami az elmúlt néhány száz évben alakult ki. Az internet előtt például könnyen megtalálta az ember a helyét az őt körülvevő csoportban, most azonban folyamatosan barátokhoz, rokonokhoz, hírességekhez és idegenekhez hasonlítja magát.
Jose Yong, a szingapúri James Cook Egyetem tudósa szerint a társadalmi verseny alapvetően nem újdonság, a modern élet azonban állandóvá teheti. Úgy véli: az evolúciós perspektíva segíthet megmagyarázni, miért reagálnak az emberek olyan erősen az összehasonlításra és a lemaradástól való félelemre, még akkor is, ha ezek a jelek idegenektől vagy csak a képernyőn keresztül érkeznek, nem pedig az őt körülvevő kisméretű közösségtől.
Ha mindez nem lenne elég, az egész helyzetet súlyosbítja az éghajlatváltozás, a világjárványok, a gazdasági kiszámíthatatlanság és az olyan technológiai problémák, mint például a mesterséges intelligencia előretörése.
A kutatók úgy vélik, ezek a problémák egyre inkább összefüggnek, és csak erősítik egymás hatását.
https://hvg.hu/tudomany/20250210_mentalis-egeszseg-jollet-alvas-reggel-boldogsag-tanulmany
A megélhetési nehézségek és a gazdasági egyenlőtlenség növekedése, amit súlyosbítanak a pénzügyi válságok vagy a világjárványok, fokozza az emberek pénzügyi- és státuszbizonytalanságát, ami viszont olyan cselekedetekre ösztönöz, amelyek kiégéshez és további bizonytalanságokhoz vezetnek. Ezek visszacsatolási hurkokat hoznak létre, amelyek fokozzák a társadalmi versengést és hozzájárulnak a gazdaság stagnálásához vagy visszaeséséhez.
A szakemberek úgy vélik, a városok megtervezése is hozzájárulhat mindehhez. Ha például kevésbé zsúfolt tereket alakítanak ki, ahol nagyobb a zöldfelület, az jótékony hatással lehet az emberek mentális egészségére. Ugyanez az analógia igaz a technológiai fejlesztésekre is. A kutatók úgy vélik, azok leállítása nem szükséges, ugyanakkor úgy kellene megtervezni például a közösségi oldalakat, hogy azok ne a folyamatos versengést ösztönözzék.
A kutatók a jövőben olyan tesztek kifejlesztésén dolgoznak majd, amelyek segíthetnek meghatározni, az adott egyén mentálisan mennyire túlterhelt a fentebb felsorolt dolgok miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
