1977 óta tartják a daganatbiológia egyik sarokkövének az úgynevezett Peto-paradoxont, amely szerint nincs kapcsolat egy állat mérete és rákos megbetegedésének kockázata között. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint azonban ez a kapcsolat igenis létezik a szárazföldi gerinceseknél, igaz, vannak kivételek.
A walesi hercegné szerint a gyógyulás útja egyáltalán nem zökkenőmentes.
A koronavírus-fertőzés hatására olyasmi történik a szervezetben, ami a rákellenes küzdelemben is hasznosítható – és természetesen nem kell hozzá elkapni a Covidot.
Katalán kutatók újfajta megközelítésben vizsgálták azt, hogy miként okozhat rákot a genetikai tényező. A felfedezésük arra is magyarázatot adhat, miért reagál két ugyanolyan beteg eltérően a meglévő gyógyszerekre.
Amerikai és japán kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amely megmutatja az immunrendszernek, hol vannak a felszámolandó daganatos sejtek. Az eljárás az első kísérletek alapján működőképesnek tűnik.
Amerikai kutatók ultrahang és mikroszkopikus buborékok segítségével rést ütöttek az agyat védő vér-agy gáton, hogy nagyobb esélyt kapjanak a túlélésre az egyik legagresszívebb agydaganattól szenvedő betegek.
Egy amerikai kutatás eredménye szerint egy új terápiával jelentősen csökkenthető, vagy akár le is állítható a myeloma multiplex nevű betegség fejlődése azoknál is, akiknek más kezelés nem vált be.
Ígéretes eljárást dolgoztak ki a Sencseni Egyetem kutatói, akik az E. coli-baktériumot fordítják a daganatok ellen. Egérkísérletekben már rendkívül jó eredményeket mutatott a módszer.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói kevert eljárásban gyógyították ki az egereket a giloblastomából: nemcsak megműtötték az agydaganatukat, de egy speciális gélt is fecskendeztek beléjük. Az eredmény több mint ígéretes.
Fontos felfedezést tettek a londoni Francis Crick Intézet szakemberei: az ősi vírusok maradványai, melyek évmilliókat töltöttek a DNS-ünkben elrejtőzve, segíthetnek leküzdeni a rákot – elképzelhető, hogy egyszer egy rák elleni vakcina fejlesztésében is szerepet játszhatnak.
A University College London tudósai szerint a daganatos megbetegedések olyan mértékben képesek a változásra, és betegenként annyira eltérőek, hogy kár egy univerzális gyógymódra várni.
A Michigani Egyetem tudósai által kidolgozott új terápia nem igényel műtéti beavatkozást. A tumor legyőzését az immunrendszerrel közösen végzi el a megoldás.
Újfajta megoldással álltak elő az amerikai Rice Egyetem tudósai, ami a jövőben segíthet a daganatos megbetegedések kezelésében. Az egérkísérletek sikeresek voltak, az év végén a klinikai tesztek is elindulhatnak.
Az amerikai kutatók az MS21 kódjelű molekula segítségével a tumor növekedését serkentő enzimet blokkolták.
Az említett időszakban a Föld népessége is megduplázódott.
Pajzsként szolgál bizonyos tumorsejtek számára a C-vitamin – állapították meg chilei kutatók.
A rák teljes körű gyógyítását ígéri a következő egy éven belül az izraeli Accelerated Evolution Biotechnologies (AEBi) gyógyszervállalat. A bejelentésre a tudományos világ kétkedéssel tekint.
Az immunrendszer teljes tumorölő potenciálját felszabadítja a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói által kidolgozott kombinált immunstimuláns kezelés. A daganat által rájuk kényszerített bénulásból magukhoz térítve az immunsejtek úgy söprik ki a daganatot és annak áttéteit a szervezetből, mintha egy vírusfertőzést számolnának fel. Szellemi atyja, Ronald Levy szerint az egyelőre csak egerekben kipróbált eljárás elvben bármilyen daganattípus kezelésére alkalmas lehet, és a klinikai próbák már 2018 vége felé megkezdődhetnek.
Évente több ezer esetben diagnosztizálnak limfómát Magyarországon; sokarcú betegségről van szó, csaknem hatvan alfaja ismert.
Az utóbbi évtizedekben számos teória, alternatív gyógymód született, amely sokszor még az orvostudomány alaptételeit is megkérdőjelezi. Sokszor gyógyítatlan betegségeknél, gyakran a rák esetében bukkannak fel az univerzális csodaszer-elméletek. Sokan nem is tudják, hogy ezeknek a gyógymódoknak egy része még ártalmas is lehet. Tudta ön például, hogy bizonyos esetekben a vitaminok vagy a szódabikarbóna káros? Tényleg szükség van méregtelenítésre és lúgosításra? Mennyire veszélyes a Candida-fertőzés? Csupor Dezső gyógyszerészkutatót kérdeztük az elmúlt időben felkapott teóriák valóságtartalmáról.
