Közel 50 évvel ezelőtt figyelt fel Richard Peto epidemiológus egy fura ellentmondásra. Bár a nagyobb állatoknak sokkal több sejtjük van, mint a kisebbeknek, azaz nagyobb a valószínűsége náluk a sejtsérüléseknek, mégis kevesebb daganatos megbetegedés fordul elő náluk. Meg is születtek a magyarázatok erre, a később Peto-paradoxonnak elnevezett megfigyelésre, azonban egy nemzetközi kutatócsoport most azt állítja, a nagyobb állatok esetében valóban nagyobb a rákos megbetegedések száma. A Readingi Egyetem, a University College London és a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának kutatói négy fő állatcsoport – kétéltűek, madarak, emlősök és hüllők – 263 fajának rákos megbetegedési adatait tették górcső alá – ez a valaha összeállított legnagyobb ilyen jellegű adatkészlet. Speciális statisztikai módszerekkel elemezték, hogy miként kapcsolódik a testmérethez a rákos megbetegedések aránya, miközben figyelembe vették a különböző fajok fejlődését.
Azt találták, hogy hogy a nagyobb állatoknál következetesen magasabb a jóindulatú és rosszindulatú daganatok előfordulása. Ezek az eredmények logikusak: minél több sejtje van egy állatnak, annál több a rák lehetősége. Viszont az összefüggés nem lineáris, ugyanis azt is észrevették, hogy a gyorsabban nagyobbra fejlődő fajok, például az elefántok, jobb természetes védekezést fejlesztettek ki a rák ellen. Bár az elefántok jóval nagyobbak a tigriseknél, és a súlyuk tízszer akkora, rákos megbetegedéseik kockázata nem magasabb a nagymacskákénál. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy az elefántok kifejlesztettek egy olyan gént, amely segíti visszaszorítani a daganatnövekedést. A kutatók ezt gyönyörű példaként emlegetik arra, hogyan talál megoldásokat az evolúció az összetett kihívásokra.
A vizsgálatok során kiugró értékeket is találtak. Például a közönséges törpepapagájnál a rákos megbetegedések aránya több mint 40-szer magasabb volt annál, mint ami a méretükből következne. Viszont egy kis föld alatt élő rágcsálónál, a meztelen vakondpatkánynál nem találtak daganatos megbetegedéseket. Ezek a kivételek nagyon fontosak, hiszen – állítja George Butler, a Proceedings of the National Academy of Science folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője – e sikeres fajok tanulmányozásával jobban megérthetjük, hogyan alakulnak ki a rákos megbetegedések, és potenciálisan új módszereket fedezhetünk fel a betegség elleni küzdelemben. A szakember szerint ez áttörést jelentő kezelésekhez vezethet a jövőben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
