#Rákosrendező







Lánszki Regő államtitkár: Hívhatjuk koronaékszernek is a rákosrendezői beruházást

"Nem fordulhat elő, hogy elrontsunk egy településképet" – mondta a hvg360-nak Lánszki Regő államtitkár, országos főépítész a Rákosrendezőre tervezett, maxi-Dubaj néven elhíresült beruházással kapcsolatban. Az államtitkár szerint nem jó út, hogy a főváros photoshoppolt képekkel kelt félelmet, és azt mondja, egy épületnél nem önmagában a magassága számít, hanem az, hogyan illeszkedik a környezetébe. Az államtitkár szigorú ellenőrzést ígért, és azt mondta, a beruházó nem tudja majd lenyomni őket. De milyen lesz Budapest 100-150 év múlva? Interjú.








A felhőkarcoló kicsit erős, de hát mindent meg kell szokni – Videóriport Rákosrendezőn, ami lehet Dubaj, de Manhattan is

A tél elejének forró témáját adta Budapestnek a Rákosrendezővel kapcsolatos, felhőkarcolókkal díszített kormányzati álmok napvilágra kerülése. Az évtizedek óta elhanyagolt terület rendbetételére mindenki szerint szükség van, de a fejlesztés mikéntje sok kérdést vet fel. Utóbbiakat Szczuka Levente településmérnökkel, a területet pedig kamerával jártuk körül. Videó a rákosrendezői helyzetről, álmokról és megoldásokról.




Egykor az egész Monarchia figyelte, mi történik a vágányain – mára dzsindzsás szemétlerakattá pusztult a leendő Rákos-Dubaj helyszíne

Évtizedekig volt nemcsak Magyarország legfontosabb tehervonat-elosztója, de az egész régió meghatározó vasúti csomópontja is Rákosrendező. Az előző század elején pár napig ráadásul önmagán jóval túlmutató tényezővé is vált, innen robbant ki az országot megbénító 1904-es vasutassztrájk, aminek leveréséhez Tisza Istvánnak Bécsbe kellett mennie segítségért. A ’90-es évek óta viszont már csak a pusztulás lett Rákosrendező jussa, és minden ötlet, amivel menteni akarták, földbe állt. A mini/maxi-Dubaj-tervek árnyékában felidézzük a pályaudvar hullámzó történetét.