Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Adómentes lesz a reálhozam és a munkáltatói tagdíj-kiegészítés felvétele az állami rendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztár-tagoknak, ha a parlament elfogadja a költségvetési bizottság kedden benyújtott módosító javaslatát. A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja a javaslatot.
Adómentes lehet a reálhozam és a munkáltatói tagdíj-kiegészítés felvétele a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe március végéig visszalépő tagoknak is – derül ki egy módosító javaslatból, amit a költségvetési bizottság nyújtott be a parlamentnek kedden.
A javaslat célja, hogy az új visszalépőknek ugyanazokat a kedvezményeket biztosítsák, mint a tavaly év elején visszaléptetett tagoknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben tájékoztatott szerdán, hogy támogatja a javaslatot.
Március 31-ig nyilatkozni kell
A tavaly januári államosítás után a pénztáraknál mindössze 102 ezer tag maradt, majd egy tavaly év végén elfogadott törvénymódosítással a parlament ismét megnyitotta nekik az állami nyugdíjrendszer kapuját. A pénztártagok március 31-ig kezdmenyézhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. Fontos különbség a tavalyi visszaléptetéshez képest, hogy akkor azokat léptették vissza az állami pillérbe, akik nem nyilatkoztak, hogy maradnának.
A visszalépők a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, illetve önkéntes pénztárba utalhatják, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják. Ha önkéntes kölcsönös pénztárba utaltatják a pénzt, akkor az átutalt összeg 20 százalékát, legfeljebb 300 ezer forint adót térít nekik vissza az adóhatóság.
Ha a pénztártagok közül mindenki visszalép, a pénztáraknál maradt mintegy 230 milliárd forintnyi megtakarításuk az államhoz kerül, miután a tavaly januári államosítással nagyságrendileg 2700 milliárd forinthoz jutott az állam.
Kemény ösztönzők
Ösztönzőként a kormánypárt megint kemény ötetet vetett be: a tavalyi törvénymódosítás megszüntette a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, és a munkavállalók által fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék csak az állami nyugdíjkasszába folyhat be. Emiatt a maradók valószínűleg csak jelentős önkéntes hozzájárulással tudnák fenntartani a pénztártagságukat.
Egy további fenyegetés, hogy máig eldöntetlen, a maradó pénztártagok 75 vagy 100 százalékos állami nyugdíjat kaphatnak-e majd. A törvények alapján a kisebb állami nyugdíj tűnik esélyesnek, a Nemzetgazdasági Minisztérium viszont azt állítja, mindenkinek teljes állami nyugdíj jár majd.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.