Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Ha valaki most akarna visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe, akkor akár milliós nagyságrendű reálhozamot is kaphatna – számolta ki a Világgazdaság.
Néhány tízezer helyett most már milliós nagyságrendű reálhozamot vehetne fel, aki kitartott a magánnyugdíjpénztárnál – írja a Világgazdaság.
A magánnyugdíjpénztárakat öt éve darálták be az állami rendszerbe, akkor az állami rendszerbe visszalépett 3 millió pénztártag összesen 233,2 milliárd forintnyi reálhozamot (infláció fölötti hozamot) kapott vissza az államtól a megtakarításaiért cserébe, vagyis egy-egy visszalépő átlagosan 75-80 ezer forintot kapott.
Voltak azonban, akik kitartottak a magánnyugdíjpénztáraknál, a maradó pénztártagok most pedig már valószínűleg egymillió forintnál is több pénzt kapnának reálhozamként, ha most lépnének vissza az állami rendszerbe.
A lap emlékeztet rá, hogy a maradók egyre kevesebben vannak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint március végén már kevesebb mint 59 ezer tagja volt a négy megmaradt magánkasszának. Tömeges visszalépés nincs az intézményeknél, negyedévente néhány százzal csökken csak a taglétszám. A tagok egyéni számláin már több mint 225 milliárd forint van, vagyis egy-egy tagnak átlagosan több mint 3,8 millió forintnyi megtakarítása lehet.
A pénz 47 százaléka magyar állampapírokban, 16 százaléka részvényben, 23,5 százaléka befektetési alapokban, a maradék egyéb eszközökben van, ezzel a portfólióval pedig az államosítás óta eltelt időszakban a magánnyugdíjpénztárak elég szép hozamot értek el, összesen körülbelül 80 milliárd forintnyi hozamot termeltek.
Az MNB annak a mintegy 3 millió embernek is nyilvántartja a pénzét, aki visszalépett az állami rendszerbe. A háztartások pénzügyi vagyonát nyilvántartó statisztikák szerint ezeknek az embereknek is van 2842,3 milliárd forintnyi követelésük az állammal szemben, ezt az összeget azonban hiába számolják bele a háztartások vagyonába, az egykori pénztártagok már aligha látják viszont a pénzt.
A magánnyugdíjpénztáraknál maradók azonban nem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy hozzájutnak a teljes megtakarításukhoz, mert bár a reálhozam és a tagdíjkiegészítés biztosan felvehető, a hozam többi része és a befizetett tőke sorsa kérdéses: a pénztártagok csak a nyugdíjkorhatár elérése után juthatnak hozzá ehhez az összeghez, akkor is kizárólag járadék formájában, de ezt a négy megmaradt magánkassza közül egyik sem nyújt, ráadásul az is kérdéses, hogy az intézmények fenn tudnak-e maradni addig, amíg a jelenlegi tagok elérik a nyugdíjkorhatárt.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.