Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Néhány tízezer helyett most már milliós nagyságrendű reálhozamot vehetne fel, aki kitartott a magánnyugdíjpénztárnál – írja a Világgazdaság.
A magánnyugdíjpénztárakat öt éve darálták be az állami rendszerbe, akkor az állami rendszerbe visszalépett 3 millió pénztártag összesen 233,2 milliárd forintnyi reálhozamot (infláció fölötti hozamot) kapott vissza az államtól a megtakarításaiért cserébe, vagyis egy-egy visszalépő átlagosan 75-80 ezer forintot kapott.
Voltak azonban, akik kitartottak a magánnyugdíjpénztáraknál, a maradó pénztártagok most pedig már valószínűleg egymillió forintnál is több pénzt kapnának reálhozamként, ha most lépnének vissza az állami rendszerbe.
A lap emlékeztet rá, hogy a maradók egyre kevesebben vannak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint március végén már kevesebb mint 59 ezer tagja volt a négy megmaradt magánkasszának. Tömeges visszalépés nincs az intézményeknél, negyedévente néhány százzal csökken csak a taglétszám. A tagok egyéni számláin már több mint 225 milliárd forint van, vagyis egy-egy tagnak átlagosan több mint 3,8 millió forintnyi megtakarítása lehet.
A pénz 47 százaléka magyar állampapírokban, 16 százaléka részvényben, 23,5 százaléka befektetési alapokban, a maradék egyéb eszközökben van, ezzel a portfólióval pedig az államosítás óta eltelt időszakban a magánnyugdíjpénztárak elég szép hozamot értek el, összesen körülbelül 80 milliárd forintnyi hozamot termeltek.
Az MNB annak a mintegy 3 millió embernek is nyilvántartja a pénzét, aki visszalépett az állami rendszerbe. A háztartások pénzügyi vagyonát nyilvántartó statisztikák szerint ezeknek az embereknek is van 2842,3 milliárd forintnyi követelésük az állammal szemben, ezt az összeget azonban hiába számolják bele a háztartások vagyonába, az egykori pénztártagok már aligha látják viszont a pénzt.
A magánnyugdíjpénztáraknál maradók azonban nem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy hozzájutnak a teljes megtakarításukhoz, mert bár a reálhozam és a tagdíjkiegészítés biztosan felvehető, a hozam többi része és a befizetett tőke sorsa kérdéses: a pénztártagok csak a nyugdíjkorhatár elérése után juthatnak hozzá ehhez az összeghez, akkor is kizárólag járadék formájában, de ezt a négy megmaradt magánkassza közül egyik sem nyújt, ráadásul az is kérdéses, hogy az intézmények fenn tudnak-e maradni addig, amíg a jelenlegi tagok elérik a nyugdíjkorhatárt.
