#régész







Hivatalos: megtalálták Arisztotelész sírját

Az ókori görög városban, Sztageirában ásatásokat végző görög régészek jelentették be, hogy megvan Arisztotelész sírja. A 2400 éves sír feltárása a térségben 20 éve folyó régészeti kutatások legfontosabb eredménye, amelyről a Szaloniki Arisztotelész Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián számoltak be a szakemberek – adta hírül csütörtökön a The Greek Reporter görög napilap honlapja.


Álommelók helyett a többség leszáll a földre

Kukás, tűzoltó, állatorvos, régész, szuperhős, Jedi lovag, esetleg kém akart lenni kiskorában? És bejött? Úgy fest, csak részben, vagy legalább részben. Olvasóink nagyobb része két lábbal áll a földön, a legtöbben racionális szempontok alapján mondtak le gyerekkori vágyaikról, vannak közöttük azonban megrögzött álmodozók is bőven, akik nem adták fel álmaikat, csak éppen felkészülnek a megvalósításukra. És vannak bőven olyanok is, akik már álmodni is "jól" álmodtak, és olyan munkával töltik az idejüket, amire mindig is vágytak.



Fotók: 1600 éves csontvázra bukkantak a magyar régészek a Tiszánál

Kiemelkedően gazdag leletanyagot rejtő temetkezési helyre bukkantak magyar régészek Tiszapüspöki határában. Az V. századi gepida temetőben találtak egy épsgében maradt, imára kulcsolt kézű férfi csontvázat is. A szakemberek nyolcezer négyzetméter átkutatása után találtak rá a kilencven sírból álló temetkezési helyre, ahol az alább látható gránát berakásos arany ruhadíszt is találták.



Akkora durranás lesz, mint a Múzeumok Éjszakája

Minden gyerek életében eljön az a szakasz, amikor régész akar lenni. A régész pedig az az ember, aki a felnőtté válás során ezt nem növi ki. Két napra viszont akárki eljátszhat a gondolattal, mi lett volna, ha. Május utolsó hétvégéjén először rendezik meg országszerte a Magyar Régészet Napját. Az ország 19 településén mintegy százötven program várja az érdeklődőket, de megnyílik számos, egyébként nem látogatható régészeti raktár és restaurátorműhely is.


Randi a városfalnál? Titkos (vagy majdnem titkos) helyek Budapesten

Sokat tudunk már Budapest százéves házairól, és a Hősök tere – Vár – Parlament turistaháromszög is könnyen kiismerhető. De mi az, amit sosem (vagy majdnem sosem) láthatunk Budapestből? És mit mutassunk meg mégis a fővárosba látogató rokonnak? Egy unalmas, tavaszi vasárnap délutánt könnyen feldobhatunk a közép-és törökkori Buda és Pest rejtőzködő maradványaival.


Magyarországon is rejtőzhet még titkos Seuso-kincs

Régészek is kézbevehették már a Magyarországra hozott Seuso-kincseket. Lassányi Gáborral, a Magyar Régész Szövetség vezetőjével pénteken találkoztunk, miután megvizsgálta az ezüstedényeket. Szerinte igazán lehet örülni, hogy végre itt van az eddig a szakértők számára is elérhetetlennek tűnő műkincsek egy része. Elképzelhető egyébként, hogy az országban is van még rejtőző Seuso.



Újabb kincseket találtak a regensburgi ásatáson

A 8. és a 9. századból származó épületeket és középkori ipari területekre utaló leleteket tártak fel régészek Regensburgban. Lutz-Michael Dallmeier régész szerint a kétezer négyzetméteres hely nagyszerű ásatási terület, ahol legutóbb egy 1200 évesre becsült faházat tártak fel a kutatók. Még várják a vizsgálat pontos eredményeit a bajor műemlékvédelmi hivataltól – tette hozzá.


Újabb titkok Szulejmánról

Szulejmánt a legenda szerint egy ötszögű objektum helyén érhette a halál 1566-ban. A pentagont nemrég találták meg Szigetvárnál a kutatók, de az majd’ egy kilométerre van attól a parktól, ahol pár éve szimbolikus sírt emeltek a szultánnak. Kiderült azonban, az sem lehetett a végzetes hely, mert az 1500-as években víz borította a környéket. A régészek közben egyedülálló leletre bukkantak: egy török város romjaira.


Robotot küldtek egy ókori piramis alagútjába

Mexikói tudósok robotot küldtek egy piramisba Teotihuacán mexikói romvárosban. A kamerával és szkennerrel felszerelt Tláloc II-TC nevű szerkezet egy eddig ismeretlen alagútrészbe ment. A szakértők a felvételek alapján azt feltételezik, hogy a "szárnyas kígyó piramisában" magas tisztségű személyt temettek el.