Van kedved feljönni, és megnézni a városfalam?

Első hallásra meredeknek tűnhet randizni egy idegen lakóház udvarán. Pedig először járva a Vámház krt. 16. gangján, már biztosan tudtam, hogy ez kiváló randihelyszín lehet - kis piknikkosárral és kávéstermosszal felszerelkezve. A találka megtörtént, a hangulatot pedig csak fokozta a lakásfelújítás ablakokból kiszűrődő zaja, illetve a szemetelő eső. De ha más is erre a rendhagyó ötletre vetemedne, azért inkább az őszi időszakot válassza partnere meghódítására, amikor a több méteres középkori városfalról hullik a sárguló vadszőlő. Több mint giccses, imádni lehet, és tökéletes háttér az első csók selfie-hez is.

Vámház körút - kattintson galériánkért!

Üveges Zsolt

Az első, Pestet körbekerítő városfal a 13. században épült, a rákövetkező száz évvel később, egyes részei mégis fennmaradtak. Mégpedig roppant prózai okból: fölöttébb praktikus emberek egyszerűen beépítették a mellé felhúzott házakba. Így aztán pontosan rekonstruálható az egykori városfal - Duna parti szakaszaival együtt - vagy három kilométer hosszú nyomvonala. És ezért nem meglepő, hogy a körúton közlekedve az ember igen könnyen belebotolhat a városfalak köveibe. Akár szó szerint is, mivel helyszínbejárásunk tapasztalata azt mutatja, hogy a Váci utca végén hajdan állt városkapu helyén tényleg kitörheti a bokáját az ember. Ha innen -  sárgaköves út híján - a sötétebb macskakővel kirakott sávot követjük, lényegében végigsétálhatunk a középkori Pest szélén.

Pasapalota fürdője

A budai Vár alatt húzódó labirintus már nem újdonság. És ha azt állítjuk, hogy egy törökfürdő is megbújt a föld alatt? Ezt a helyszínt amúgy nem ajánlom randira. Sőt, leginkább semmire sem ajánlom, ha valakit nem vonzanak különösen a szűk járatok. Amikor úgy egy éve a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság portásfülkéjében rámutattak egy csapóajtóra a padlón, kétszer is meggondoltam, hogy leereszkedjek-e enyhe klausztrofóbiámmal a föld alatti ismeretlenbe. De valószínűsíthető pánikroham ide vagy oda, azért megéri venni egy-két mély lélegzetet, és bevállalni a süllyedést. A csapóajtón túl azért dupla bátorságadag kell: először, amikor a kommersz függőlegesből oldalazó törpejárásra kell váltani, másodjára pedig akkor, amikor - nincs mese - túl kell jutni egy bizonyos (amúgy lassan ötszáz éves) kemencén. Azon, amellyel egykor a pasa kényelmét szolgáló gőzfürdőt fűtötték.

Kattintson galériánkért!

Mordovin Maxim

Tehát ott állunk, és se előre, se hátra. Ebben a kínos helyzetben két lehetőségünk van: bebújunk a kemencébe (én aztán biztos nem), vagy felette vetődünk át. „Amin keresztül kúsztatok-másztatok, az a fűtőtér, fölötte volt a víztartály, ahol melegítették a vizet” - magyarázta el ennek működését Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum régésze. Átjutva, kemencéből medencébe, illetve egy nagyobb üregbe érkezve, megkönnyebbülhetünk, felegyenesedhetünk, hogy egy perces néma csendben az itt izzadó pasára gondoljunk. De Papp Adrienn felvilágosított minket, hogy szó sincs medencéről. „Ez egy hamam, azaz nincs benne medence. A tér, ahova érkeztetek, a forró terem. Ennek középen van egy kiemelkedő rész, ahol mosakodni, masszírozni lehetett a fürdővendéget. A lábakon álló rész a padlófűtés maradványa, a falak mellett pedig csorgókutak voltak” – elevenítette fel a helyet. Inkább csak csodáljuk ezt, a visszaúton ilyenkor még ne merengjünk.

Kattintson galériánkért!

Mordovin Maxim

A Külügyminisztériumot a törökök védik

A következő állomásunk nem nyitott a nagyközönség előtt, mivel a Külügyminisztérium alagsorában található. De itt valóban nap mint nap diplomaták sétálnak el az üvegpadló felett, ami Arszlán pasa ágyútornyát őrzi. A külügy székházának 1995-ös átépítésekor találtak rá az egykori vízivárosi városfalat lezáró rondella öntött, mészkő falaira. (Nagy általánosságban ne kövessük el azt a hibát, hogy toronynak hívjuk ezt a kerek tornyot, mert érzékenyebb idegű régészek könnyen sokkot kaphatnak tőle.) Szóval az említett rondella északi félköríve, ami öt méter falvastagságú is megvan, feltárható volt a Külügyminisztérium Bem téri C épülete alatt. A biztonsági osztály munkatársainak segítségével, és apróbb tájékozódási malőrökkel, el is keringtünk ide a minisztérium alagsorában kanyargó labirintusban.

A Külügyminisztérium - kattintson galériánkért!

Üveges Zsolt

Az itt látható rondella földszintjén annak idején két lőrés volt: a Duna felé néző nagyobbat ágyúk számára készítették, a kisebb pedig a városkapu felé nézett, hogy a városfal minél jobban belátható és védhető legyen. Ez utóbbi nyílás a mai napig megnézhető, lőni viszont már nem ajánlatos. A tornyot magát egyébként Arszlán pasa építtette az 1560-as években, hogy védhetőbbé tegye a mai Víziváros területén húzódó városfalat. A 19. században azonban lebontották, bár darabjai egy ideig még láthatóak voltak a felszínen is.

Kattintson galériánkért!

Üveges Zsolt

Szerzetesek a Hiltonban

Nincs olyan budapesti, aki ne töltött volna nyári időben hétvégéket a Margitszigeten. Emiatt talán nincs olyan budapesti sem, aki ne tudná, hogy domonkos rendi apácák éltek itt a középkorban, és persze a Margit nevű királylány is dereng. Annál kevésbé ismert, hogy domonkos férfi szerzetesek is az elsők között voltak, akik a koldulórendek közül beköltöztek Budára. Egészen pontosan a Hiltonba, illetve annak helyére. Nem kétséges, van némi iróniája annak, hogy a luxustól kifejezetten ódzkodó és szegény életet valló rend kolostorát és templomát belefoglalták a hetvenes években a Hilton épületébe.

Hilton a várban - kattintson galériánkért!

Üveges Zsolt

A domonkos kolostorok elhelyezkedése általában a régi város szélét jelzi a szakembereknek. Buda esetében is az történt, hogy egy, a város 13. századi alapításakor felszámolt, kisebb település régi plébániatemplomát adták át a domonkosoknak, és itt  1254-re felépült az új kolostortemplom. A rom a szerzetesek életmódjáról is tanúskodik: ők már a templomukban prédikáltak és tanítottak, így hosszú, nagy ablakokkal megvilágított szentélyre volt szükségük, ahol elférnek. Ennek maradványai nyitvatartási időben látogathatóak a Halászbástya irányából.

Érdemes tovább sétálni a Mátyás-templom és a Halászbástya hamis gótikája mellett, hogy beleszagolhassunk az igazi középkori Buda városképébe. A templom homlokzata meghatározó szerepet játszott itt, és a Mátyás (Nagyboldogasszony) – templom rózsaablakához igen hasonló ablak díszítette. A hatalmas torony csak a 15. század elején, Buda teljes gótikus megújulásának idején készült el. A torony - habár kikukucskál a Hilton épületéből – a szállodán keresztül figyelhető meg igazán. A kolostor a törökök idején pusztult el, a templomot viszont csak 1711-ben bontatták le a jezsuiták, a plébánia birtoklásáért kitört viszály közepette. Így mára ez a titok már csak a Hilton szállóvendégeinek érhető el, akik a recepción áthaladva egyenesen a középkori kerengőben találhatják magukat.