Fernanda Melchor regénye fájdalmas kijózanodás az illúzióból, hogy van édenkert alvilág nélkül
A mexikói írónő Ábrándozók című műve ugyanolyan radikális és igazságkereső lett, mint előző könyve.
A mexikói írónő Ábrándozók című műve ugyanolyan radikális és igazságkereső lett, mint előző könyve.
Gerbrand Bakker holland író A borbély fia című regényében a származás és a rokoni szálak furcsaságait mutatja be.
Férfihatalom, erőszak, szexizmus, szemben a barátság erejével két kamasz lány között az 1930-as évek fasizálódó légkörében. Erős felütéssel robbant be az olasz irodalomba a 29 éves Beatrice Salvioni első regénye, Az Átkozott.
A világot irányító erőket nem érdekli senki személyes biztonsága – mondja Jurij Andruhovics az ukrán író, akinek új regénye, az Éj Rádió mindenhonnan száműzött hősét egyetlen ország sem fogadja be szívesen.
Nem elég azt állítani, hogy valaki zseni, be is kell bizonyítani. A magyar irodalmi világ csodálatos zárványa, a Kemény család elsőszülött lánygyermeke 31 évesen megírta a Nem címmel megjelent önéletrajz-regényét, a 2000-es években született kitűnő prózaszövegek egyikét.
A magyar jazz története egyúttal a hazai kultúra és társadalom tragikus hányattatásainak is a krónikája. Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor (Rögtönzések életre, halálra) című regényéből talán többet megértünk abból, hogy miért vagyunk pont ilyenek mi, magyarok.
Michael Chabon A végső megoldás – Egy nyomozás története című új regénye az író eddigi stílusát viszi tovább, a második világháború végén végén játszódó krimi új értelmet ad a papagájkommandó szónak.
Csehov puskái a történetek középpontjában: a fegyvernek, amelyik megjelenik a történetben, a végén el kell sülnie. Ezt igazolja Nicolas Mathieu francia író két rövid regénye, a Rose Royal és a Wagner bíró, amely egy kötetben jelent meg magyar fordításban.
Az idén április 30-án elhunyt regényíró 2010-es műve a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. A Sunset Park a válság és az elidegenedés miatt szétdobált életek krónikája.
Hassan Preisler dán író A barna ember terhe című könyve alapján igazából el sem lehet eldönteni, túl sötét vagy túl világos a kép, amelyet a bevándorlólétről fest.
A Bostonban 1974-ben játszódó történet valós eseményeken, az afroamerikai és fehér tanulók szegregációjának megszüntetésén alapul, majd gyilkosságokba és bosszúhadjáratba torkollik Dennis Lehane legutóbbi, magyarul Apró irgalmak címen megjelent regényében. A világhírű szerző új kötetét és Lehane írói útját Horeczky Krisztina mutatja be.
Nyilas testvérek, egymásra hányt foglyok: a Városmajor utcai nyilasházban közeledik a karácsony. Az Orgia ikerregényeként most megjelent Ólomszív detektívpárosa nem a gyilkosok után nyomoz, azt próbálja kideríteni, hogy ki juttatta ide az áldozatokat.
Máig érvényes társadalombírálatot fogalmaz meg Lev Tolsztoj a Feltámadásban. Ez az orosz író harmadik nagyregénye, amit Gy. Horváth László az utóbbi négy évben újrafordított, és amelyből ma is idéznek az orosz politikában.
A Mire megszülettünk című kötet gondolatgazdag és anekdoták sorával megspékelt, korszakértékelő közös meditálás.
Jesmyn War Most leszállunk innen című mágikus realista regénye romantikus színek nélkül ábrázolja az Afrikából Amerikába elhurcolt rabszolgák kegyetlen életét, akik harcosnők leszármazottaiként őriznek hagyományokat korábbi kultúrájukból.
Daniel Kehlmann, a legrangosabb német irodalmi elismerés, a Kleist-díj kitüntetettje legújabb regényében Georg Wilhelm Pabst osztrák filmrendező élettörténetét eleveníti meg egy állítólag elkészült, de aztán eltűnt film apropóján.
Az elmúlt pár év ihlette az írót, de egy régmúltba nyúló családtörténetet is követhetünk a könyvben, sőt a fotóriporterként is ismert szerző egy fényképet is belevon a műbe.
Újabb bizonyíték arra, hogy a kortárs norvég írókra oda kell figyelni. Kjersti Annesdatter Skomsvold A gyerek című regénye modern vallomás az anyaságról, öregedésről, születésről, párkapcsolatokról. A könyvet Torma Tamás mutatja be.
Szárnyakat sem kell növeszteni, elég elmerülni a magyarul megjelent szinte hiánytalan Paul Auster-életműkiadás köteteiben. A most elhunyt íróra a lapunkban 2023. január 2-án megjelent cikkünkkel emlékezünk, amelyet változtatás nélkül közlünk újra.
A Szabadon című regény egyszerre Albánia tévutakról tévutakra térő története belülről, de a külföldön tanult és élő írónő külső szemmel, szükséges távlatból is képes elemezni az ország ellentmondásos történetét.