A „szexualitásnak szobrot emelő” regényt írt Galla Miklós
Könyvének főszereplője egy exhibicionista zenész srác lesz.
Könyvének főszereplője egy exhibicionista zenész srác lesz.
Ünnepi minisorozatunkban kollégáink más oldalukról mutatkoznak meg, mint ahogy megismerhették őket. Ezúttal nem hírcikkek, interjúk, elemzések következnek, helyettük vers, novella, útleírás vagy regényrészlet. Karácsonykor, legalább egy keveset, mi is kiszakadunk a közéletből. A szöveg Kovács Bálint első regényéből, a Vágták volna le című könyvből egy részlet.
A zsűri eddigi egyenletesen magas színvonalú irodalmi teljesítményéért és különösen a Sokszor nem halunk meg című regényéért részesítette az elismerésben.
Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos író-szerkesztő legújabb könyve. A rendszerváltás előtti negyven év Magyarországán játszódó regény széles tablókép, laktanyától a lóversenypályáig, panellakásoktól budai polgári otthonokig, szerkesztőségektől rockklubokig. Családtörténet is, számvetés is, szembenézés is, amiről ráadásul eszünkbe juthat a rendszerváltást követő időszak. A szerzővel beszélgettünk.
Javier Marías mintha maga is kémmé vált volna magyarul tavasszal megjelent utolsó, Tomás Nevinson című regényében. A tavaly elhunyt spanyol író azzal bízza meg főhősét, hogy kutasson fel egy terroristát, aki történetesen nő, és végezzen vele. Ez a sors megmásíthatatlan.
Az emberben legyen szép minden – Ványa bácsi Asztrov doktorának mondását adta második regényének címéül a német Sasha Marianna Salzmann. A Margó Fesztiválon a múlt héten Budapesten járt író ukrán földön élt négy nő megrázó történetét meséli el.
Pitiánerség, rossz reakciók és súlyos traumák határozzák meg mai is a közéletünket, a mindennapjainkat – állítja Kepes András, akinek a 75 éves születésnapjára megjelenő új regénye, a Két macska voltam épp azt mutatja be egy család történetén keresztül, milyen tragikus, hogy rendszereken át hordozzuk mindezeket. Az immár íróvá és nyugdíjas egyetemi tanárrá vált egykori tévés szerint egy nemzet sorsa múlik azon, hogy fizikailag és szellemileg egészséges-e a társadalom, ezért is szólal fel olykor az oktatás és az egészségügy kormányzati ellehetetlenítése ellen.
A beat(korszak)regény álmok és széttört álmok, szerelmek és kudarcok, negyven éve született élmények és találkozások lenyomata. Közben pedig szól a zene.
Hazudhatjuk magunknak, hogy toleránsak vagyunk és humánusak, ám valójában nem – mondja Jónás Tamás, aki új regényében végigszáguld a világon, és bárhol jár is, csak percekre van maradása.
„Jelen világunk tragikomikus képe” fog kirajzolódni a Prímszámok hóesésben című kötetből, amelynek októberben lesz a bemutatója.
Négy éve nem jelentkezett új regénnyel az ország egyik legsikeresebb írója, Frei Tamás. Az új, a közeli jövőben, az évek óta húzódó és elharapózó orosz-ukrán háborúról szóló könyve már a Libri Könyvkiadónál fog megjelenni.
A Sokszor nem halunk meg nem csak az év egyik legjobb című regénye, de igazi, súlyos nagyregény – nem a hossza miatt. Erdély történetének megrázó, kevésbé ismert részei, igazi emberi sorskérdések, gyönyörű gondolatok és izgalmas történet: megéri elolvasni. Kritika.
„Nem ismerek olyan kollégát, aki csak a tanári fizetéséből él” – mondja Kiss Judit Ágnes író, költő, aki ugyanakkor nem a fizetések miatt mondott fel júniusban tanári állásából. Új regénye, az Egy nőalak szürke kontúrja egy gyerek szexuális bántalmazásáról, családon belüli erőszakról és egy elnyomó szektáról szól; mindezeken kívül az ország elhagyásáról is beszélgettünk vele. Interjú.
Látomás a teremtésről, az örökségről, a traumákról és a földi lét értelmezéséről. A júniusban, 89 éves korában elhunyt amerikai író testamentuma életműve egyik csúcsa.
Monumentális családi saga Nino Haratisvili A nyolcadik élet – Brilkának című regénye; a magyarul nemrég megjelent mű világszerte több mint egymillió példányban kelt el. Egybeszövi az átlagemberek kiszolgáltatott sorsát a történelmet alakító hatalmasok rémtetteivel, köztük a szülőföldjükkel sem lojális Sztálin és Berija vétkeivel.
Bátor katona és nagy szoknyavadász volt a valóságban is a világ egyik legnépszerűbb kalandhőse, csak másképp, mint ahogy Dumas megörökítette anakronisztikus regényében. Halálának 350. évfordulóján még mindig kutatják a legendás testőrkapitány hőstetteit és a sírját.
Szokatlanul nagy várakozás előzte meg Krusovszky Dénes második regényének megjelenését: nem csoda, az Akik már nem leszünk sosem 2018 talán legnagyobb irodalmi szenzációja volt, elnyerte a Libri Irodalmi Díj közönségdíját is. Vajon ilyen népszerű lesz a most megjelent Levelek nélkül is? Elolvastuk.
A holokauszttal indul, a romániai diktatúra éveit fogja át Tompa Andrea új regénye, a Sokszor nem halunk meg. A gettósítás napjaiban egy orvosnő csecsemőjét egy munkáspárra hagyja Kolozsváron. Milyen család, milyen életek születnek ebből a hagyatékból, és milyen életek, múltak tűnnek el? Interjú.
Senki sem írt olyan átélhetően az emberek fékezhetetlen ösztöneiről, véres csatáiról, az erőszakról és a legyőzhetetlen természetről, mint a múlt héten elhunyt amerikai író, Cormac McCarthy.
Testamentumként a cannes-i fesztivált elcsendesítő filmet hagyott maga után a minap elhunyt Martin Amis angol író, aki túl jó házból származott ahhoz, hogy egész életében rosszfiú maradhasson.