Az Eurostat adatai szerint hazánkban a városi lakosság 3,1 százaléka bevételének 40 százalékánál többet fordított lakhatásra, de a felmérés idején még teljesen életben volt a rezsicsökkentés.
A Torontói Egyetem munkatársai egy olyan új ablaküveget tesztelnek, melyben folyadékot lehet keringetni. Függően attól, hogy milyen folyadék áramlik a többrétegű üvegben, több dolgot is ki lehet szűrni – például nyáron elég csak a fényt beengedni, a hőt adó infravörös sugárzás „kizárható”. A kutatók szerint az általuk „folyékony ablakként” emlegetett fejlesztéssel jelentősen spórolni lehet a környezetterhelésen és a rezsiszámlákon is.
A rezsicsökkentés átszabása óta 64 százalékkal ugrott meg a fagyasztók iránti kereslet az eMAG-nál.
Mivel Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől sem kaptak választ, miért nem visszamenőleg segít az a kormányrendelet, amelyről ezt ígérték, a IX. kerületi önkormányzat elkülönítene erre 70 milliót. Ám Baranyi Krisztina polgármester csak akkor szeretné ténylegesen felhasználni a pénzt, ha már az érintett lakók szolgáltatásának a kikapcsolása fenyeget.
A tőzsdei gázárak csökkenése trendszerű és látványos, de a hazai lakossági rezsi csökkentését mégsem indokolja. A kormánynak több más oka is van arra, hogy kétszer is meggondolja, nyúl-e a díjakhoz.
Nem jelenti ki egyértelműen, hogy korrigálni fognak, de a ferencvárosi polgármester még bízik benne, hogy megteszik.
Bár a kormány visszamenőleges rendezést ígért, ez mégsem sikerült.
Az ellátásbiztonsági kockázatok miatt spórol az ipar, az enyhe tél miatt nem fűt a lakosság, leestek az árak. Ott tartunk, hogy a korábban még zsaroló Oroszország maga pedzegeti, hogy szívesen küldene megint több gázt a kontinensre, ha mi is úgy akarjuk – aminél biztosabb jele nem nagyon lehet annak, hogy kezdik komolyan megérezni az európai piac elvesztését. Az európai gázhelyzet azonban így sem teljesen megnyugtató.
Az egyik, érthetetlen számlák miatt létrejött csoportnak több mint 90 ezer tagja van. Azt állítják: a felhasználók számára nem érthető az MVM ügyfélszolgálatának kommunikációja a problémás ügyekben.
Extrém túlfogyasztás alig volt az MVM Next adatai szerint.
Szerinte valójában nem 181, hanem 30 ezer forintot jelent a kormány rezsitámogatása az átlagfogyasztók számára.
Hónapok óta háztartásonként 180 ezer forint havi rezsimegtakarításról beszél a kormány, miközben az energiaárak folyamatosan ingadoznak. Az átlagos fogyasztás és az energiaárak alakulása alapján jó 45 ezer forinttal fölé lőnek a valós számnak.
Lehet, hogy nőtt az elégedetlenkedők aránya, de nagy társadalmi változás nem történt, az emberek nem is pisszennek például az üzemanyag ársapkájának eltörlése miatt. Miért van ez így, mi okozhat repedéseket a NER-ben? Túlzás azt állítani, hogy hazugságban élünk? Erről beszélgettünk Kovách Imre szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont osztályvezető professzorával, az MTA levelező tagjával.
Az épület nagyobb hányada a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kezében van.
Közel 14 ezer olvasónk mondta el véleményét, hogy a háború és válság sújtotta 2022-ben melyik kifejezés tapadt meg a legjobban a köztudatban. Kiderült: a tökös ukránoknál és a rekordinflációnál is jobban beakadtak a kormány rezsivel végrehajtott bűvésztrükkjei.
Logikusat lép a kormány, amilyen árakat most megállapítanak, azokat kitolja egészen a fűtési szezon végéig.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
Van olyan iskola is, ahol a folyosókon mindössze 16 fok van.
Az Egyensúly Intézet felmérése szerint a magyarok több mint fele ruhavásárlást és lakásfelújítást sem tervez.
Advent első vasárnapján még sok kritika érte Győr városát, amiért nem volt ünnepi díszkivilágítása.
