Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Magyarország mindössze a GDP 1,1 százalékát, vagyis 2,7 milliárd eurót költött rezsitámogatásra 2021 szeptembere óta, ez pedig a harmadik legalacsonyabb érték ez Európai Unióban – állapította meg Bruegel Intézet. Az adatokból kiderült, hogy GDP-arányosan a szlovákok költöttek legtöbbet erre a célra: GDP-jük összesen 9,3 százalékát fordították rezsivédelemre.
A Bruegel Intézet összesítése szerint a 2021 szeptembere óta eltelt időszakban az EU tagállamai összesen 681 milliárd eurót költöttek rezsivédelemre.
Az adatsorból leginkább Németország ugrik ki: bár ott „csupán” a GDP 7,5 százalékát fordították rezsivédelemre, az általuk elköltött összeg messze meghaladja az összes többi ország által elköltött összeget: összesen 268,1 milliárd eurót fordítottak rezsivédelemre. A második legnagyobb összeget – ennek kevesebb, mint felét – Olaszország (99,3 milliárd) költötte rezsivédelmi célra, tőle Franciaország (92,1 milliárd) sem sokkal maradt el. Igaz, már nem tagja az Európai Uniónak, viszont a listán feltüntette a Bruegel Nagy-Britanniát is, ahol 103 milliárd eurót költöttek rezsivédelmi intézkedésekre, ez pedig a brit GDP 3,8 százalékát teszi ki.
A Bruegel Intézet hét csoportba sorolta a rezsivédelmi intézkedéseket:
- adócsökkentés,
- kiskereskedelmi árszabályozás,
- nagykereskedelmi árszabályozás,
- rászorulók célzott támogatása,
- állami cégek bevonása,
- többletprofit megadóztatása,
- cégek támogatása.
Magyarország ezek közül viszont csupán négyet használt: itthon kiskereskedelmi árszabályozás, adócsökkentés, a többletprofit megadóztatása, valamint a cégek támogatása volt jellemző, az viszont kiugró, hogy Magyarországon kívül csupán Málta nem adott a rászorulóknak célzott segítséget.
Az uniós országok összevetésében Magyarországnál rosszabbul csak Ciprus és Finnország teljesít: Cipruson a GDP 0,9, Finnországban a GDP 0,6 százalékát fordították rezsivédelemre. Régiós szinten is utolsók vagyunk: Bulgária a GDP-je 5,7 százalékát, Ausztria 5,3 százalékát, Szlovénia 4 százalékát, Románia és Csehország 3,8 százalékát, Horvátország 3,2 százalékát, Lengyelország pedig 2,2 százalékát költötte arra, hogy legalább lakossági szinten kivédje a magas energiaárakat.
Az elemzés Magyarországról szóló részében külön kitérnek azokra a rendkívüli intézkedésekre, amikre a kormány az energiaválság miatt kényszerült rá: kiemelték az extraprofitadókat, valamint hogy a kormány úgy alakította át a lakosság energiafogyasztására nagy hatással lévő rezsicsökkentést, hogy közben az üzemanyagárstopot nyáron még meghosszabbították. Külön kitérnek arra is, hogy 2022. július végén már a benzinárstophoz is hozzá kellett nyúlnia a kormánynak: onnantól kezdve a 480 forintos literenkénti áron már csupán azokba az autókba lehetett tankolni, amik lakossági tulajdonban voltak – vagyis nem céges, vagy bérelt autók.
A Bruegel szerint viszont a kormányok a támogatások kiemelkedő részét olyan intézkedésekbe ölik, amik azt célozták, hogy a fogyasztók kevesebbet fizessenek az energiáért – ebbe a sorba illeszkedett például a magyar benzinárstop is. Az elemzőközpont szerint viszont ezen az elven érdemes változtatni, mivel az államoknak a jövőben egyre kevesebb költségvetési forrása lesz az ennyire széles körű finanszírozás fenntartásához. A Bruegel elemzői úgy vélik, hogy az energiahordozók ársapkázása konkrétan a fosszilis tüzelőanyagok támogatását jelenti, ehelyett azonban az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek támogatása, valamint a gazdaság stratégiai ágazatait érintő jövedelemtámogatást kellene támogatni.
A „rezsivédelem" költségvetése: 600 milliárd sportra, 5 milliárd a 30 év alatti anyákra
A kormány átírta a 2023-as költségvetést, de a bőréből nem tudott kibújni, a sporton csak nem sikerült spórolni. 2024-től drasztikusan csökkennek a lakásépítési támogatások, csökken az önkormányzatok támogatása, ellenben brutálisan megdrágul az államadósság finanszírozása. „A 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése" szögezi le a Pénzügyminisztérium közleménye, amelyben beszámolnak arról, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslatot.
