Jégkorszaki gyermek csontjaira bukkantak Alaszkában
Egy a jégkorszakból származó kisgyermek csontjaira bukkantak régészek Alaszkában. A hamvasztás után megmaradt maradványok az eddig talált legrégebbi emberi csontok a szubarktikus Észak-Amerikában.
Egy a jégkorszakból származó kisgyermek csontjaira bukkantak régészek Alaszkában. A hamvasztás után megmaradt maradványok az eddig talált legrégebbi emberi csontok a szubarktikus Észak-Amerikában.
Mesterséges víztározó hullámai nyelik el egy antik város romjait Törökországban: miután lezárták az ország nyugati részében lévő tározó kapuit, a víz elérte a Pergamon közelében fekvő Allianoi romjait - írja a Zöldtér.
Az eddig feltételezetteknél háromszáz évvel fiatalabbnak bizonyult Madrid.
Az egyiptomi régészeti hatóság mindenható főnöke, Zahi Havasz is bukásra áll, miután a Mubarak-rendszer az összeomlás szélére került Egyiptomban. Miközben az utcákon tüntetők kikövetelték az államelnök lemondását, addig a főrégész sem érezheti már biztonságosnak a pozícióját.
A Google Föld térképe segíti az elérhetetlen helyek régészeti feltárásait - bizonyítja ezt a Nyugat-ausztráliai Egyetem (UWA) professzora, aki csaknem kétezer ásatásra érdemes helyszínt fedezett fel a Szaúd-Arábiáról készült nagyfelbontású felvételeken.
Az őskori ember társául fogadhatta a rókát - vélik egy jordániai lelet alapján a Cambridge-i Egyetem régészei, akik a PLoS One online tudományos folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.
Egy közép-vietnami tartományban, egy hegység lábainál az ázsiai ország egyik legfontosabb régészeti felfedezését jelentették be nemrégiben - írja a CNN.
Az első egyujjú dinoszauruszt fedezték fel - a kínai-mongol határon előkerült miniatűr őshüllőt a félelmetes "zsarnokgyík", a Tyrannosaurus rex felmenőihez sorolják.
Erdély egykori lakói hihetetlen gazdagok voltak aranyban: erről tanúskodik egy friss tanulmány, amelyet a National Geographic (NG) idéz. Kétezer éves leletek alapján a bukaresti fizikus, Bogdan Constantinescu - a tanulmány szerzője - azt állítja: nem spóroltak az arannyal a korabeli kézművesek, akik akár egykilós karkötőket is készítettek a nemesfémből.
Idén egymás után nyitják újra kapuikat az ókori Róma elfeledett műemlékei: január végétől ismét látogatható lesz például a Vesta-szüzek háza a Forum Romanumon.
Ötezer évesre tehető civilizáció maradványait fedezték fel a régészek az Irán délkeleti részén fekvő Kermán tartománybeli Bám városánál.
Kétségeinek adott hangot IV. Henrik francia király koponyájának valódiságát illetően egy francia történész-újságíró.
A világ egyik legtekintélyesebb régészeti magazinja összeállította 2010 legfontosabb archeológiai felfedezéseinek toplistáját. Nyilván minden ilyen rangsor szubjektív, éppen ezért a hvg.hu kiegészítette a listát néhány olyan felfedezéssel, amely vagy érdekessége, vagy közelsége miatt mindenképpen figyelemreméltó. A kiegészített listán szerepelnek vitatott tudományos eredmények is.
Két dél-amerikai benszülöttet ábrázol az a két fénykép, amelyeket egy ír polgárjogi harcos hozott Európába a XX. század elején. A két indián még Londonba is ellátogatott, hogy felhívják a figyelmet a szülőföldjükön uralkodó elnyomásra - fedezték fel brit kutatók.
Brit búvárrégészek tárják fel az elsüllyedt ógörög várost, az 5500 éves Pavlopetrit a Lakóniai-öbölben, a feltárásokról a BBC dokumentumfilmet készít.
Az ugor lószerszámok nevei megegyeznek a manysik rénszarvastenyésztéshez használt eszközeinek megnevezésével - állította egy szovjet professzor 1950-ben. Mementó-sorozatunkban az ugor őstörténetről szóló Szabad Nép-cikket vetjük össze a mai régészeti és nyelvészeti kutatások eredményeivel. Megnézzük azt is, honnan eredhet a magyar népnév.
A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy a szürke farkasból (Canis lupus) miként fejlődött ki a hivatalosan regisztrált több mint négyszáz jelenkori kutyafajta - a rejtélyt walesi tudósok az óegyiptomi állatkultuszok segítségével remélik megfejteni.
Egy nagy római-bizánci várost tártak fel Bulgáriában a X. Páneurópai közlekedési folyosóhoz tartozó Marica-autópálya építése kapcsán.
A perui gyűjtögető törzsek már nyolcezer évvel ezelőtt felfedezték maguknak a kokarágás gyakorlatát – derült ki régészeti leletekből.
A világ legrégebbi, majd hétezer éves sóbányáját tárták fel Azerbajdzsánban, az Araksz-folyó völgyében francia és azeri régészek.