szerző:
Szegő Iván Miklós

Az ugor lószerszámok nevei megegyeznek a manysik rénszarvastenyésztéshez használt eszközeinek megnevezésével - állította egy szovjet professzor 1950-ben. Mementó-sorozatunkban az ugor őstörténetről szóló Szabad Nép-cikket vetjük össze a mai régészeti és nyelvészeti kutatások eredményeivel. Megnézzük azt is, honnan eredhet a magyar népnév.

1950-ben ünnepelte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fennállása 125. évfordulóját. A kommunista pártlap, a Szabad Nép december elsejei számában Kiszeljov szovjet akadémikus az ugor törzsek vándorlásáról beszélt Budapesten. Akik hallgatták: „Kuo Mo Zso, a Kínai Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke, Josef Macurek csehszlovák akadémikus, Anna Kormanova lengyel történészprofesszor és Ma Jen Cu kínai közgazdász professzor”. Őket a Rákosi-kor három ünnepelt itthoni történetírója fogadta magyar részről - Molnár Erik igazságügyminiszter – akadémikus –, „Andics Erzsébet elvtársnő, akadémikus” és Mód Aladár, az intézet igazgatótanácsának tagja.

Új távlatokat nyit Sztálin a nyelvtudományban
 
Kiszeljov tolmácsolta a szovjet történészek és archeológusok üdvözletét, majd hangsúlyozta, hogy a szovjet tudósok nagy figyelemmel kísérik a népi demokratikus országokban kibontakozó új történettudomány fejlődését. „Fontosnak tartjuk, hogy tapasztalataink átadásával segítséget nyújtsunk önöknek a marxista történettudomány kifejlesztésére irányuló munkájukban” – mondta a Szabad Nép szerint a szovjet tudós, aki nem hagyhatta el az ilyenkor kötelező, Sztálint dicsőítő frázisokat sem. A cikkből megtudhatjuk, hogy “Sztálinnak a nyelvtudományról írt cikkei új távlatokat nyitnak meg a történészek előtt is tudományunk valamennyi területén.”

Kiszeljov az ugor törzsek vándorlásáról ezután elmondta, hogy e népek – a mai hantik (osztjákok) és manysik (vogulok), illetve legközelebbi nyelvrokonaik, a magyarok őseiről van egyébként szó - őstörténetére vonatkozólag a Szovjetunióban az Ob és az Irtis folyók völgyeiben „széleskörű archeológiai kutatásokat végeztek”. E kutatások alapján megállapították, hogy „az időszámításunk előtti körülbelül III. évszázadtól kezdve déli irányból kulturális behatolás történt az Irtisz és Ob-folyó alsó folyásának vidékére. Ezen a területen ebben az időben szub-arktikus kultúra fejlődött ki, amelynek fejlődése szakadatlanul tart egészen a jelenkorig. Ez a kultúra, amely az időszámításunk előtti utolsó évszázadokban kezdett behatolni erre a területre, a mai ugor törzsek, nevezetesen a vogul törzs kultúrájának volt az egyenes elődje”.

A behatoló vogul törzsek Kiszeljov szerint ezen a vidéken egy régebbi kultúrát találtak, amelynek az eredete a kőkorszakig nyúlik vissza. Ezt a kultúrát „különösen a földalatti lakóházak építése jellemezte, amelyek rendkívül hasonlóak voltak a csukcsok jarangáihoz”. (A jarangák csukcs lakóházak, amelyek a föld alá épülnek az 1950-es Szabad Nép szerint. A Magyar Nemzet tudósítója szerint - aki 2007-ben járt Csukcsföldön - a jarangák bőből készült, fabordákkal megerősített sátrak csukcsoknál, a paleo-szibériai nyelvet még ma is részben használó északkelet-szibériai népnél.)

A vogul népi-eposz egyes részei arról szólnak, hogy a vogulok harcolnak a „föld fiai” ellen, tehát azok ellen, akik a föld alatt laknak – magyarázta mindenesetre a szovjet tudós 1950-ben. A népi eposznak ezen részei nyilván arra a harcra utalnak, amelyet az új jövevények az e területen talált őslakókkal, valószínűleg egy paleo-ázsiai néppel szemben vívtak.

Ugor lószerszám = manysi rénszarvasszerszám

Aztán Kiszeljov gyorsan visszatért Sztálin, a szovjet diktátor dicsőítéséhez: „az itt folytatott kutatások adatai nagyon jól alátámasztják Sztálinnak a nyelvek kereszteződésére vonatkozó tételét. Az e területen lefolyt nyelvi harc ugyanis a manszi, vagyis vogul nyelvnek a győzelmével végződött, de ugyanekkor a nyelv gazdagodott a paleo-ázsiai nép nyelvének elemeivel”. A néprajzi kutatás adatai azt bizonyítják, hogy a manysi (vogul) kultúra felvette magába e régebbi, a paleo-ázsiai népnek bizonyos kultúrelemeit – hangsúlyozta Kiszeljov. Jellemző erre szerinte, hogyan változtak meg a rénszarvas szerszámrészek elnevezései. A manysi nyelvben „ugyanis a rénszarvas szerszámrészek elnevezései teljesen megegyeznek az ugor nyelvben használt lószerszám-elnevezésekkel”.

Oroszok és manysik (j) - valahol Szverdlovszktól északra
©

„A régészeti adatok arról tanúskodnak, hogy a manysi (vogul) nép lóval jött északra. Az északi vidék viszonyai között azonban át kellett térnie a rénszarvas-tenyésztésre, de a lószerszámrészek elnevezését átvitte az új rénszarvas-szerszámokra is” – vélte Kiszeljov.

Ma is aktuális kérdések

Bár Kiszeljov Sztálinra vonatkozó dicshimnuszait kikezdte az idő, amit az ugorokról mondott, fontos lehet a magyar őstörténet szempontjából ma is. Fodor István 1975-ben megjelent Verecke híres útján… című kötetében kitér arra, hogy arra a magyarsággal kapcsolatos történelmi dogmák egyike, hogy „őseinket valamilyen török nép ’szervezte meg’, s tette lovas néppé”. Az újabb régészeti leletek azonban – és Fodor 1975-ben már nem is Kiszeljovra hivatkozik – azt igazolták, hogy az időszámításunk előtti 18. századtól az ugorok lovat tartottak. A lovaglás régészeti bizonyítékai pedig az i.e. 15. századtól lelhetők fel a népcsoportnál.

Kiszeljov másik tézise, az, hogy egy paleo-szibériai és egy ugor népcsoport összeolvadásából jött létre a mai manysi nép, a mai kutatások szerint sem kizárt. A manysik ugyanis társadalmi tagozódása ugyanis bizonyos frátriák szerint történt. Egy előkelőbb „mós” ág (ez korábban „manys” lehetett egyes feltételezések szerint) és a szegényebb, elnyomottabb „por” frátriák emlékét őrzi e nép. A mós, manys ág ezek szerint lehetett az a behatoló népcsoport, amely a paelo-szibériai, alacsonyabb fejlettségű népet (talán a „por” frátria elődeit) leigázta. A két csoport egy néppé vált ugyan, de a frátriák tagozódása őrzi ezt az alapvető szakadékot.

A manysik nevében szereplő „many” szótag egyes kutatók szerint a magyar  népnévben a "magy"-nak felel meg. Györffy György történész szerint az indoeurópai „man” ("ember" jelentésű) szóból származik ez a szórész mindkét ugor nép nevében. A man szó így indoiráni hatásokat tükrözhetne a nevünkben. A magyar népnév második része az "-ar" viszont török eredetű (az "er"-ből alakult ki), és szintén embert jelenhetett. Moór Elemér ugyanakkor Györffy Györggyel ellentétben finnugor magyarázatot ad a magyar népnévre. A „magy” szerinte is a mós- (mons-, many-) szótagra vezethető vissza, de szerinte éppen az ugorok által elnyomott népcsoport (az alacsonyabb rangú "por" frátria tagjai) nevezhette így az új uralkodó réteget. Az „er” végződés viszont Moór szerint egy másik finnugor nép, egy permi népcsoport - amelynek „ser” vagy „her” lehetett a neve - emlékét őrzi.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: jön a Télapó, eltűnik a Mikulás

Mementó sorozatunkban ezúttal a Mikulás 60 évvel ezelőtti, átmeneti eltűnésének eredtünk nyomába. Sejtettük, hogy a fordulat évében, 1948-ban, a Rákosi-korszak kezdetén még nem merték volna a Szent Miklós püspökre emlékeztető szokást eltörölni, és szovjet mintára Télapókat erőltetni az óvodásokra, kisiskolásokra. 1949-ben is még Mikulás-vásárról írt a Szabad Nép, de aztán jött 1950.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó: hogyan emlékeztek korábban az aradi vértanúkra?

1920-ban a Kárpátokat siratták, 1950-ben az észak-koreaiakkal érzett együtt a Szabad Nép, és csak 1990-ben jött el az az idő, amikor végre ökumenikus szertartáson emlékezhettek meg az egyházak Aradon a tizenhárom honvédtábornokról. Áttekintettük a 20, 60 és 90 évvel ezelőtti október 6-ai ünnepségeket.

Szegő Iván Miklós Tech

Hatvan éve kezdett késni a 2-es metró

Hatvan évvel ezelőtt jelent meg a kormányhatározat a mai kettes metró, pontosabban a „földalatti gyorsvasút-hálózat kelet-nyugati fővonala” építéséről. A tervek szerint már 1954-ben járnia kellett volna az új metrónak a Deák (Sztálin) tér és a Népstadion között, de a valóság egy kicsit más lett. Nemcsak az első szakasz, de a teljes vonal építése is jelentősen megkésett.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: Apró Antal a koreai háborúról

Immár történelmi tény, hogy 1950-ben, Sztálin sugallatára, Észak-Korea támadott rá Dél-Koreára, mindez nem zavarta a szocialista-kommunista országok rezsimjeit, hogy békegyűléseket rendezzenek, és a déliek, illetve az amerikaiak támadását ítéljék el. Az egyik ilyen, 60 éve összehívott hazai rendezvényen Apró Antal szakszervezeti vezető nemcsak a kommunista Észak-Korea (a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, KNDK) és Kim Ir Szen ottani diktátor mellett állt ki, hanem már-már a harmadik világháború kitörését is vizionálta.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: „A néger nép és a Szovjetunió”

Az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik előfutára volt Paul Robeson. A sztálini Szovjetuniót dicsőítő énekes-színész az 1950-es Szabad Népbe is írt egy furcsa hangvételű cikket, amelyet most Mementó-sorozatunk részeként ismertetünk.

Szegő Iván Miklós Tech

Banánköztársaságok mintájára lettünk timföldnagyhatalom

Az Egyesült Államokban nem volt sok bauxit, mégis a világ legnagyobb alumíniumgyártói közé tartozott. Ezt irigyelhette meg a 60-as években a Szovjetunió, és a Karib-tenger banánköztársaságainak mintájára Magyarországon is felfuttatták a bauxittermelést, illetve az óriási mennyiségű vörösiszapot melléktermékként kibocsátó timföldgyártást.

Itthon

Kommunista akasztások hatvan éve – lemészárolták a tábornoki kar elitjét

1950 augusztus 19-én megnyitották az I. magyar képzőművészeti kiállítást Budapesten, és először osztották ki a Népköztársaság kiváló és érdemes művésze kitüntetéseket. Ugyanazon nap hajnalán felakasztották a magyar tábornoki kar elitjét, az akkor 41 esztendős Sólyom László altábornaggyal az élen. Schubert Katalin hadtörténész- századost kérdeztük, mi motiválta a hatalmat az ártatlanok kivégzésében?

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: párosverseny az első tanácsválasztásig

Hatvan évvel a mostani önkormányzati választási kampány előtt, 1950. szeptember 8-án jelent meg a hír a kommunista pártlap, a Szabad Nép címlapján, hogy a „Népköztársaság Elnöki Tanácsa október 22-ére tűzte ki a helyi tanácsok tagjainak választását”.

A Jackson-hagyaték pereli az HBO-t az énekesről szóló dokumentumfilm miatt

A Jackson-hagyaték pereli az HBO-t az énekesről szóló dokumentumfilm miatt

Használ Chrome-bővítményt? Veszélyben lehetnek az adatai

Használ Chrome-bővítményt? Veszélyben lehetnek az adatai

Mielőtt Dzsudzsákékkal találkozott volna, lemondta a válogatottságot a szlovák csapatkapitány

Mielőtt Dzsudzsákékkal találkozott volna, lemondta a válogatottságot a szlovák csapatkapitány

Cáfolja a törvényszék a Pesti Srácok állításait

Cáfolja a törvényszék a Pesti Srácok állításait

Bezúzott egy Saab a 4-6-os megállójába a Király utcánál

Bezúzott egy Saab a 4-6-os megállójába a Király utcánál

Börtönbe megy a svéd, aki ellopta a koronaékszereket

Börtönbe megy a svéd, aki ellopta a koronaékszereket