Felbecsülhetetlen, pénzben nehezen kifejezhető művészi értékről van szó, amely ráadásul jelentős bevételt hoz London idegenforgalmának. Nézzük először a jól ismert tényeket, majd ismerkedjünk meg a londoni és athéni érvekkel, végül az ügy legújabb fejleményeivel.
Az egyik sírban a zene, a tánc, a termékenység és az élvezetek istennőjének, Hathornak a papnője nyugszik.
A 14. századra datálható lelet a kutatók szerint egy magas rangú egyházi személynek készülhetett. A koporsónak emberi alakja van.
Körülbelül kilencezer éves szentélyt fedeztek fel francia és jordániai régészek egy távoli újkőkori régészeti lelőhelyen a kelet-jordániai sivatagban.
A neandervölgyi ember által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezkedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén.
Egy férfi sírjában találták meg azokat a gyermekmúmiákat, amelyek becslések szerint 1000–1200 évesek lehetnek.
Egy dél-franciaországi barlangban a modern ember 54 ezer évvel ezelőtti nyomaira bukkantak, ami azt jelenti, hogy a Homo sapiens már 10 ezer évvel korábban megjelent, mint azt eddig feltételezték.
A német határhoz közeli holland Nijmegen a római korban katonai tábor volt, abból az időből maradhatott meg az üvegtál is.
Összeolvadnak a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várban zajló kormányzati beruházásokat felügyelő Várkapitányság NZrt. régészeti igazgatóságai, így létrejön a Nemzeti Régészeti Intézet, amely több mint 1300 régészeti projektet fog lebonyolítani országszerte.
A régészek szerint jelentős kereskedelem zajlott a térségben, amelyet tíz méter széles út szelt át.
Kétévi munka után tárultak a régészek szemei elé a 3000 éves temető maradványai.
Felnyitás nélkül, háromdimenziós komputertomográfia segítségével fedték fel egyiptomi kutatók egy, a modern korban eddig nem bolygatott, 3500 éves királymúmia titkait.
A Lengyel Geológiai Intézet kincsnek nevezte azt a több száz dinoszaurusz-lábnyomot, amit nemrég fedeztek fel.
Egy csoport hosszúházat találtak norvég régészek egy Gjellestadban folyó ásatáson. A késő vaskori építményekre egy 2018-ban felfedezett viking hajó közelében bukkantak rá.
Először találtak római kori keresztre feszítésre utaló nyomokat Nagy-Britanniában. Egy férfi csontvázának maradványaira és sarkában egy szögre bukkantak régészek a Londontól 90 kilométerre északra lévő Fenstanton falunál zajló régészeti ásatáson.
Ritka, a 11. századból, feltehetően a közel-keleti térségből származó arany fülbevalót találtak Dániában – jelentette be a dán Nemzeti Múzeum.
Az egyik lelet egy gyakorlatilag teljesen ép egyedhez tartozik.
Az oltárt négy méterrel a föld alatt találták meg a régészek.
A tihanyi bencés monostort alapító I. András király szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.
Egy lengyel barlangban találták meg Európa és Ázsia legősibb, több mint 40 ezer éves olyan ékszerét – egy mamutagyarból készült függőt –, amelyet emberi kéz munkált meg.
